We are one forever (HUN)

10 fejezet: Kiátkozás...

- Miért hoztál vissza? - Őrjöngött Thor. 

- Felfogtad, mit indítottál el? - Odin körül elmélyülni látszottak az árnyékok, ahogy fia fölé magasodott. 

- Az otthonomat védtem!

- A barátaidat sem tudod megvédeni, hogy védelmezhetnéd a királyságot? - Mindenek Atyja a sebesült Fandralra nézett. - Vigyétek az ispotályba! - Volstagg, Hogun és Sif bólintottak. 

- Nem lesz királyság, amit megvédhetsz, ha nem mersz cselekedni! - Kontrázott rá Thor. 

Sigyn a torkában dobogó szívvel figyelte a kibontakozó vitát, de Loki tekintete nem engedte, hogy elmenjen a többi harcossal a Bifrost kapujából. 

- A Jötünöknek félniük kell engem, ahogy téged is féltek!

- Büszke hiúság szól belőled nem a vezér! Elfeledtél mindent amit tanítottam? Azt, hogy a harcos türelmes. 

Loki tekintete idegesen ugrált apja, bátyja és Sigyn között. 

- Amíg te türelmesen vársz, a Kilenc Világ nevet rajtunk! - Thor képtelen volt leállni, a harag vörös leple elhomályosította látását. - Túlhaladt az időd! Te meg csak szónokolsz, míg Asgard elesik! 

- Te kegyetlen, hiú és kapzsi vagy!

- Te meg egy ostoba, bolond vénember! - Tényleg nem tudta, mikor kell abbahagyni. 

Odin tekintete meglágyulni látszott. 

- Igen, ostoba voltam... Azt hittem készen állsz.

Sigyn idejét látta a távozásnak. 

- Uram én... 

De Odin kiáltása megállította, csak úgy mint Lokit. Mindketten visszahőköltek. 

- Thor, Odin fia... Elárultad a királyod kinyilvánított akaratát, fennhéjazásod és ostobaságod rászabadította erre a békés világra és ártatlan lakóira a dúlást és háborút.

A Bifrost szikrázva működésbe lendült.  

- Nem vagy méltó az országodhoz! Nem vagy méltó a címedhez! - Odin letépte Thor hátáról annak vörös köpenyét. - Nem vagy méltó! A szeretteidhez, akiket elárultál. Megfosztalak hatalmadtól! - A Mjölnir kitépte magát gazdájának kezéből és Odinéba szállt. - Ezért atyám nevében, s az ő apja nevében a te atyád, Odin, kiátkoz!

Thort magába szippantotta a kavargó örvény, csak úgy mint hűséges fegyverét. Loki elakadó lélegzettel nézett bátyja után. 

- Gyere. - Sziszegte, miközben megragadta Sigyn karját. - Tűnjünk el innen.