We are one forever (HUN)

26 fejezet: Szörnyeteg...

Sigynnek a Bifrost felé vezetett az útja, így magára hagyta Thort és Janet. Fandralnak segítségre volt szüksége pár új fegyenc tömlöcbe vetésében. 

- Méltóságon aluli ezeknek az alávalóknak a kísérgetése. - Fejezte ki véleményét Volstagg, ki szintén segített társának ezen feladatában. 

- Ugyan már! Ha alád valók volnának zengzetes barátom, már nem élnének. 

- Ezt nem illik Fandral. - Vágott közbe Sigyn, ugyanakkor ő is halványan nevetett a viccen. - Minden rendben volt, míg ideértetek? 

- Természetesen, ezek a foglyok nem mernek zendülni míg én felügyelem őket. - Fandral tekintete gondterhelté vált. - Biztos le akarsz menni oda? 

- Nem állhat meg az élet őmiatta. Majd nem veszek tudomást arról, hogy létezik. - Válaszolta a nő, és mintegy a beszélgetést lezárva a menet elejére sietett. 

A cellák mellett elhaladva a szeme sarkából figyelte Loki alakját. 

- Apám mindig gondoskodik új társaságról. - Jegyezte meg szarkasztikusan a herceg. Mintha Frigga is vele let volna, a tiltás ellenére, miszerint nem láthatják egymást többé. Beszélgetésüknek többi szavát viszont már nem tudta kivenni a vastag falak miatt. 

Mégis, mikor feladata végeztével kifele tartott, valaki megszólította. 

- Sigyn... - Loki hívta magára figyelmét. Frigga már nem volt vele. 

- Mit akarsz Loki? - Torpant meg a harcos. 

- Téged. 

- Ez ugyan vajmi kevés. Te ennél többet kívánsz. 

- Hogyan kívánhatnák többet mint a királyném? 

- Nem vagyok királyné, ahogy te sem király. 

Loki megrökönyödött képet vágott. 

- Tehát még mindig nem szeretsz...

- De, igenis szeretlek. Csak nem akarlak. Utálni lenne kedvem téged.

- Miért? 

- Mert egy szörnyeteg vagy, és semmit sem teszel annak okán, hogy máshogy vélekedjek.