Blue whale ( ChanBaek ff)

21. rész

- De miért mondod ezt?
- Azért, mert számomra nem csak egy átlag ember vagy, akit szivatok évekig. Számomra a minden vagy, az aki a gondolataimban van, mikor lefekszek,  kivel felkelek.
- Én?
- Igen te. - mondja, majd egyre közelebb hajol hozzám. Épp annyira közel, hogy ajkaink lassan már összeérnek.
- Chanyeol, mit akarsz tenni? - kérdeztem meg, mire mutatóujját a számra tette.
- Várjál picit és megtudod.- suttogta felém.
- És ha én nem akarom, hogy megcsókolj? - kérdeztem, mire lehajtott fejjel, felált mellőlem, és a szekrényébe nyúlt.
- Itt vannak a ruháid, holnap elmehetsz ha nagyon akarsz. - mondta, majd kivette, és lerakta a szekrény melletti székre.
Ügyes vagy Baekhyun, tapsot érdemelsz. Megmentette az életed, te meg ilyen vagy vele. Bár, ő csúfot űz belőled, mióta magányos vagy, és meg is alázott a barátai előtt, azzal, hogy bemocskolt az erőszakolással. Mégis most megmutatta, hogy nem olyan rossz ember ő, mint amint én láttam. De a csók részét, még mindig nem értem. Szeret? De akkor miért csúfol? Nem szeret? Akkor miért mond ilyeneket nekem? És te most Baekhyun mit kéne csinálj? Ha megcsókolom, akkor lehet hamis érzelmekkel ruházom fel, ha mégis kedvelne. Ha nem kedvel, de megakar lehet undorodni fog tőlem. Miért ilyen nehéz a döntés. Kiderítem.
- Chanyeol !- szólok neki, mire hátra néz. Minden kis erőmmel kiszálok az ágyból, és elé megyek.
- Byun ne hülyéskedj, feküdj vissza. - mondta, majd húzott is volna vissza.
- Egy kérdésre válaszolj még nekem. - mondtam felé.
- Mire?
- Miért teszed ezt velem? Miért kell mindig a viccetek tárgya legyek? Miért csinálsz olyan sok rosszat velem? Aztán jössz, és csak mert neked van, segítesz és kedves vagy velem. Ezt nem bírom egyszerűen felfogni. - mondtam sírva.
- Baekhyun, figyelj ide. Tudom összezavartalak. Majd mindenre megtudod a választ egy nap. De most még nincs itt az ideje. - ölelt meg.
- Haza akarok menni. Vigyél haza. - mondtam komoly arcal. A sírásom, csak így hamar eltünt.
- Hazaviszlek. - mondta, majd bement a ruhámért. Nem engedte, hogy átvegyem, hamar húzott a kocsihoz, majd beülvén az anyósülésre, a kezembe nyomta a ruháimat, és ő a kormány elé ült.
Elmondtam, a lakcímet, mire elindult. Az úton nem szóltam hozzá, csak néztem magam elé. A kezembe lévő ruhák rezehni kezdtem, mire lenéztem rájuk, és a nadrágom zsebében lévő telefonra pillantottam. Kinyitottam, és mit nem láttni nem fogadot hívás Chentől. Megnyomtam a hívás gombot, majd nem is kellett sok csörögjön fel is vette.
- Byun Baekhyun, mi a jó Istent csinálsz? Tudod mennyire aggódtam érted. Azt se tudtam, hogy élsz-e még vagy nem. Normális vagy? Így ráhozni valakire a frászt csak te tudod.
- Chen, nyugi. Jól vagyok. Mindent elmondok, de nem itt a telefonba.
- Jó, ma átmegyek hozzád. Úgyis nálam vannak a cuccaid, azt mondtam Mamádnak, hogy nálam leszel.
- Jajj de jó. Köszi, örök hálám. Nagyon kiakadt volna, ha látja, hogy eltünök.
- Nincs mit. Ezért vannak a barátok. Na akkor fogom magam és indulok hozzád.
- Rendben, akkor majd mindent elmondok. Hello.
- Byebye. - mondta majd letettem.
- Úgy látszik, nagyon jól kijösztök a Kim fiúval.
- Miért ne jönnék vele ki?
- Nem tudom, csak úgy megjegyeztem. Sok mindent elmondasz neki.
- Mert ő is elmondja. - mondtam, majd újra az útra néztem. - Ez a ház az. - mondtam, majd leparkolt, de nem a ház elé. Az elötte lévőben, akiben nem laknak. Jól tette, nem szeretnék magyarázkodni, hogy így meg úgy.
Kiszálni kezdtem, mire visszanéztem rá. Engem nézet.
- Nem szálsz ki?
- De. - mondtam, de még nem tettem meg. Nem szeretek magamra haragítani valakit. Ezért Baekhyun tudod mi a dolgod.
Úgy ültem, hogy közelebb legyek hozzá, majd az egyik kezemet nyaka hátsó részére raktam. Csodálkozva nézet rám, de ez most valahogy nem számított. Szíven erősebben kezdte verni ütemét, és pedig magamhoz húztam, és ajkaink egymásé lehettek.

Helloka. Na hoztam gyorsan egy kis részt. Remélem tetszet ez a rész is. Ha igen akkor jelezzétek vote-al és kommentel, s hamarosan jövök az új résszel😋😋😋
Bye~😘🐲