Téli szünet [BTS ff] | ✓

❆ Part 6 ❆

Kissé bánatosan lépkedtem a nappali felé, ahol nagyon jó hangulat uralkodott - a kiszűrődő hangok alapján -, a fiúk nagy valószínűséggel Rira-val ismerkedtek. Az elöbbi beszélgetés mintha valamit megváltoztatott volna Jungkook és köztem. Mintha reménységet láttam volna a szemeibe, hogy lehetne az a fiú akiről beszéltem. Ami pedig a legjobban megijeszt, hogy szeretném, ha ő lenne az a fiú. Mélyebben magamba nézve, már egy ideje furcsa érzéseket táplálok Jungkook iránt. Vajon hasonlóan érez? Talán mind a ketten félünk a következményektől, amiket hozna maga után, ha megpróbálnánk együtt. Régebben mindenki azt hajtogatta nekem - köztük Soomin is -, hogy fiú és lány között nincs barátság, amit talán mai napig próbáltam bebizonyítani másoknak - de legfőképp magamnak -, hogy igenis létezik. Most kezdtem felfogni - s talán elfogadni is -, hogy tényleg nincs, hisz az egyik fél mindig többet érez. A többi fiút is mindennél jobban szeretem, de valahogy Jungkook más. Őt mindig is igaz barátnak tekintettem, míg a többieket inkább csak havernak.

- Hahó Picur! Itt vagy köztünk? - lóbálta meg elöttem jobb kezét Kookie.

- Mi? Ja. Igen - pislogtam párat, majd fejemet megrázva, rámosolyogtam.

- Nagyon elgondolkodtál. Jól vagy? - nézett rám aggodalmasan Hoseok.

- Igen, persze. Csak tudod néha kell gondolkodni - próbáltam meggyőzően mosolyogni.

- És nem fáj? - ráncolta össze homlokát, kissé túljátszva magát Yoongi. Unottan néztem vele farkasszemet, miközben a többiek hasukat fogva nevettek.

- Nem. Néha kipróbálhatnád - mosolyodtam el diadalmasan, s büszkén kihúztam magam. Visszaszólásomra Yoongi is szélesen elmosolyodott, majd egy aprót biccentve meg adta magát - ezt a csatát én nyertem. Gyakran kötözködünk egymással, de a végén mindig mosolyogva nyugtázzuk a vereségünket, vagy épp diadalmas győzelmünket. Persze még sosem volt ebből sértődés, hisz mindketten tudjuk, hogy csak hülyéskedünk, s nem gondoljuk komolyan.

🎄 🎄 🎄

Taehyung pár perce kisérte ki Rira-t, s - gondolom - érzékeny búcsút vesz tőle, tehát egy ideig még nem számíthatunk rá. Az idő szinte csak úgy repült, amit együtt, a nappaliba ismerkedéssel töltöttünk. Rira sok dolgot mesélt magáról - még szimpatikusabbá vált, s teljesen nyílvánvaló, hogy összeillik TaeTae-vel -, és elő kerültek a mi régi sztoriaink is. Rengeteget nevettünk. Most épp a szobámban ülök egy könyvel a kezben, várva Soomin-t, hogy végre leszálljon Seokjin-ről, és el tudjak vele beszélgetni, pontosabban a segítségét kérjem.

- Bejöhetek? - nyitotta ki résnyire az ajtót, s dugta be fejét Jungkook. Amint megláttam, akaratlanul is mosolyra húzódtak ajkaim.

- Persze, gyere csak - intettem magam mellé, majd becsuktam a könyvet, előre látva, hogy ma már valószínűleg nem olvasok többet. Komoly fejjel oda sétált hozzám, s közel hozzám helyet foglalt az ágyon. Hátát a falnak döntötte, én pedig törökülésben helyezkedtem el mellette. Mélyen a szemembe nézett, s belekezdett.

- Egész délután bántott valami. Elmondod? - fogta meg az egyik kezem, s elkezdett ujjaimmal játszani. Az érintésének köszönhetően kissé megborzongtam, s lehajtottam a fejem. Egy kicsit megrátam azt, s bánatosan a szemébe néztem.

- Sajnálom. Nem mondhatom el... Nem mondhatom el, mert azzal talán mindent elrontanék kettőnk között. Eljön az ideje annak, hogy elmondjak mindent. De az nem most van. Még nem - éreztem, hogy könnyek gyűlnek a szemembe. Nem akarok sírni elötte. Ölébe húzott, szorosan magához ölelt, derakam köré vezette kezeit, s gyengéden simogatni kezdte a hátamat. Én nyaka köré fontam karjaimat, s vállára hajtottam a fejemet. Óvatosan ringatni kezdett, s halkan dúdolt valamit. Jól esett, hogy vígasztal, és pontosan tudja, hogy erre van most szükségem, mert köztünk sose folytak le felesleges beszélgetések, ez pedig nagy valószínűséggel az lett volna. Fogalmam sincs mennyi ideig lehettünk így, hisz másra már nem emlékszem, csak hogy Jungkook hangja az álmok világába repített...

Voálá, meghoztam az új részt. Igazán büszke vagyok magamra (rád is MIRA_mendes), hisz egyátalán nem hittem, hogy tudom tartani a napi részeket.
Köszönöm szépen hogy elolvastad! ♡
Jó éjt.😙