Soulmates/VÉGE/

4. Rész

Onnantól kezdve nem voltam egyedül.
A kommentben a következő állt:
"Hali! Imádom a képeidet. Várom a következőket!"
És ekkor kicsurrant az első könny a szememből. Valaki szeret? Valakinek tetszik a munkám? Valaki követ?
Valakit érdeklek?
Gyorsan letöröltem örömkönnyeimet, és ráírtam privátba. Szia! Köszönöm az elismerést! Te vagy az első pozitív visszajelzőm...😊
És vártam, és vártam, és vártam. Örökkévalóságig tartott számomra, mire visszaírt.
De két perc után elérhetővé vált, és válaszolt.
-Úristen, tényleg válaszoltál? Ez durva :D imádom a képeidet! Mi a neved? Én Adrien vagyok.

-Köszönöm az elismerésed :) Én Marinette vagyok.

-Marinette... milyen szép név! De hogyhogy én vagyok az első rajongód?

Féltem. Féltem, hogy amint leírom, ő is megutál. De megtettem.

-Hát, tudod én nekem... nincs lélektársam. Nincs piros kötés az ujjamon. Ezért mindenki utál.

Látta. Nem válaszolt. Elkezdtem sírni. De nem kellett volna, mert csak hezitált.

-Nekem sincs.

Ha érdekel a folytatás ird le kommentben :) Sokszor lesz ilyen valószínűleg, hogy nagyon kicsi részt rakok ki viszont gyorsan. A következő részig sziasztok ^^