A Hihetetlen Lány Bosszuállók Fanfiction. ✔

37. Vaslány

Reggel eszembe jutott hogy kicsit megkéne tornásztatni a szárnyaim. Hagytam egy levelet az alvó Pietrónak és felfutottam a lépcsőn a tetőre.Becsuktam a szemem és előhívtam a szárnyaim.A testem tűzbe borult és a kellemes hő átjárta a testem.

A torony szélléhez álltam.Kicsit gondolkodtam hogy ez egy jó ötlet e de aztán leugrottam.Csak zuhantam és zuhantam.Amikor megláttam a talajt felhúztam magam és a felhők fölé száltam.Pár madárral is találkoztam.Elég furán néztek rám. A felhők fölött elég hűvös volt az idő de még kellemes. A nap még felmenőben. A felmenő nap narancssárgás színbe festette az eget. De a kék árnyalatot is ki lehetett venni.

Nem tudom menyi ideig repülhettem de megszólalt a telefonom. Lejjebb száltam egy ház tetejére.Előkaptam a zsebemből és kicsomagoltam Stark tűzálló telefontokjából a még mindig csörgő telefonom.Pietro neve állt a képernyőn.

-Szia.-köszöntem kicsit lihegve.

-Szia.Reggel láttam az üzeneted.Hol vagy?-Kérdezte.A hangjából aggódást szűrtem le ami megmosolyogtatott.Jól esett hogy figyel rám.

-Hogy őszinte legyek fogalmam sincs. Reggel 6 körül jöhettem el de most -ránéztem a telefonomra és 12 órát mutatott. Eléggé meglepett.-dél van.Eljöttem repülni de nem tudom merre és most itt vagyok egy......

És ekkor megláttam egy női vasember páncélt. Nagyon meglepett.Tudtommal csak Tony-nak van iene.
A páncélnak női alakja volt.A mell része kidolgozott.Fekete-fehér volt a teste.Lapos hassal.Éppen az előttem lévő háztetőre szállt le. Elöl kettő részbe nyílt és egy barna hajú barna szemű  barna bőrű lány lépett ki.Max 18 éves lehetett.  Ha nem ismerném Starkot akkor azt hinném az ikertestvére de mivel ismerem inkább azt mondanám hogy a lánya. Ekkor esett le.

A gondolkozásomból Pi hangja húzott ki.

-Leila ott vagy?Minden rendben?-kérdezte.

-Nem. Nincs semmi rendben. Szólj Tonynak hogy viszem a lányát.-letettem a telefont és vissza tettem a tűzálló tokomba. 

Pietro szemszöge.

Letette.Lesokkolva álltam ott.Starknak van egy lánya? Erről én miért nem tudok?

Odarohantam Stark laborjába és letámadtam a kérdéssel:

-Neked van egy lányod?-kérdeztem.

Tony kezéből kicsúszott a szerszám és felém nézett. Csodálkozás ült ki az arcára.

-Tudtommal nincs. Miért?-kérdezte egy cinkos mosollyal és folytatta a munkályát.

-Mert Leila elvileg most hozza ide.-mondtam és erre teljesen elképpedt. Megint felém nézett de most félelem ült ki az arcára.

Eközben Leila szemszöge
 

Átrepültem a szemben lévő háztetőre. A lány vissza bújt a páncéljába és harci állásba állt.

-Nyugi. Nem szeretnélek bántani és szándékomban sem áll. A nevem Leila. Téged hogy hívnak?-kérdeztem.

-A nevem Maria.-mondta magabiztosan.

Belenéztem a fejébe. Láttam az anyukáját. Barna hajú kék szemű nő ölelgette. Kicsit ugrottam az időben. Láttam ahogy az iskolában mindenkit lepipál és henceg vele. Tiszta Stark.

Elég furán nézett rám. Valószínűleg a szemem fehérbe fordult. És ekkor egy kérdés merült fel bennem: vajon tudja ki az apja?   Már kerestem is a fejében a választ. 

egy kis idő után megtaláltam a választ: Nem. Biztosra nem csak sejti.

-Tudni szeretnéd ki az apukád?-kérdezem.

Maria nagyon meglepődik. De megint kapok egy Stark-hoz illő válszt.

-megvonja a vállát és úgy válaszol: Miért is ne?

Afrikában

-Nagy királyom.A lány beépült.-mondta meghajolva egy szolga.

-Remek.-mondta a trónján ülő Grussi.

Sziasztok. Újra itt. Remélem tettszett.👅👄