A Hihetetlen Lány Bosszuállók Fanfiction. ✔

19.Vacsoraest

Pietro állt előttem és elkezdte csókolgatni a nyakam. De hogy jött be a lakásba?
-Ez nem a valóság-És erre Pi eltűnt és ott állt előttem az anyám.

-Anyám. HAGYJ BÉKÉN. -kiabáltam rá. Már teljesen elegem van abból hogy ezeket az álmokat küldi rám.

-Kislányom. Mindjárt itt a terhességed vége. Nem. Szülheted. Meg. -szótagolta.

-Ezt nem te döntöd el. Nézz körbe. Van egy gyönyörű házunk, gyermekem lesz. Attól akibe szerelmes vagyok. -válaszoltam. Már a sírás kerülgetett.

-De ez így nem helyes-mondta halál nyugodtan.

-De. Nézz rám. Boldog vagyok. -most jelen pillanatban nem de hagyjuk-hozzá fogok menni.

-Hogy képzeled-lépdelt felém-nem te mondod meg kihez mész hozzá-válaszolta.

-De. És egy anya dolga hogy a lánya boldog legyen. Nem az az életcélja hogy legyen neki egy csinos almája. -kiabáltam. De akkor jöttem rá valamire.

-De az az alma nem akármilyen alma-mondta.

-Csak tudod elfelejtetted hogy ez egy álom. -mosolyogtam. Erre elkezdtem erőlködni. De nem ment. Ezért úgy tettem mint minden normális mutáns aki fel akar ébredni :felpofoztam magam.

Azonnal kipattant a szemem és felültem. Gyorsan a hasamra néztem és óriási volt. Oldalra fordítottam a fejem és ott aludt Steve. Vettem egy mély levegőt és elkezdtem nyomni a telóm.
7 órát mutat. Fel írtam magamnak egy bevásárló listát. Arra gondoltam hogy csinálok Steak-et. De nem akármilyet. Meglepem Stevet. (De ez még nektek is legyen titok mi benne a meglepi.tippeljetek😂😂)Amikor befejeztem már fél kilenc lett.

-Mit csinálsz kicsim? Miért nem alszol? -kérdezte Steve szinte dünyögve.

-7 kor keltem és nem tudtam vissza aludni. És a telefonomba bevásárló listát írok. -adtam választ a kérdésére.

-Oké-mondta a párnába fúrt fejjel.

-Egyébként jó reggelt. -bújtam oda egy jó reggelt csókra.

-Jó reggelt neked is-mondta és megcsókolt. Először finoman, lágyan aztán fokozatosan durvult. A végén már a csípójén ültem és faltam az ajkait.

-Menjünk vásárolni. Már kitaláltam mit fogok főzni. Tetszeni fog-adtam egy utolsó csókot és le akartam szálni a csípőjéről.

-Ne menj. Még van egy csomó időnk. -és vissza húzott. Mi tagadás volt egy csomó időnk.

Még az ágyban hancúroztunk egy darabig, de erőt vettünk magunkon és kikeltünk 10 órakkor. Elmentünk készülődni és mentünk is vásárolni.

vettem:marhát, gyümölcsöt, sültkrumplit és rizst.

Amikor haza értem elkezdtem a hús szószát és a leveshez az alapot.

-Steve! -szóltam neki hangosan. De teljesen nyugodtan.

-Igen? -kiabált visza. Szoktunk így kommunikálni.

-Szólj Starknak hogy időbe jöjjön mert ha nem jön időben akkor nem lesz finom a vacsorája-kiabáltam.

-Rendben.

Mondtam Stevnek hogy főzök ebédet de ő pizzát akart enni. Ezért rendeltünk. Megettük és mentünk aludni. Legalábbis én.

Amikor felkeltem 7 óra volt. Lementem a konyhába és elkeztem főzni a levest. Amíg főtt elkezdtem főzni a pudingot és a rizst.