A Hihetetlen Lány Bosszuállók Fanfiction. ✔

14.A temetés

Steve szemszöge

Nagyon aggódom Leiláért. Holnap lesz az apja temetése. Lelkileg toppon kell lennem hogy tudjam vigasztalni.Leila álmában sírt. Fel kell kelltenem.
-Szivem. Ébredj-simogattam a hátát.
-Haaaaaa-üvöltött föl
-Semmi baj itt vagyok-öleltem át.
-Steve-ejtette ki a nevem.De megtörten. Tudtam hogy a temetés a baja. Ehez nem kell képesség. Szeretem őt és ismerem.
-A temetés? -bólogatott -semmi baj. Átvészeljük. Gyere öltözzünk fel.
Szépen lassan kikeltünk. Leila egy szót sem szólalt meg. Aztán leült török ülésbe és elkezdett mélyeket lélegezni. Egyszerűen elkezdett lebegni. De nem szólaltam meg.
Aztán egy fekete ruha volt rajta. Egy kis retikülel amiből áradt a zsebkendő. A sminkje szinte semmi nem volt. Még szempillaspirál sem. Tudta hogy csak elkenődne.
-Ms Morgan. Önt keresik. -szólt Péntek.
-Kicsoda? -kérdezte rekedten. Kissé idegesen.
-A banktól. Az apja mindent magára hagyott. Ezt akarják átadni önnek. -mondta monoton hangon Péntek.
-Lekisérjelek? -kérdeztem és odaléptem mellé. Reszketett.
-Megtennéd? -kérdezte.
-Bármit megtennék érted. -mondtam magabiztosan.
-Köszönöm. De hozd a pajzsod-mutatott a háta mögé.
-Minek?
-Arra az esetre ha az egyik pillanatban durva hangulat ingadozásom lenne és megtámadnám.Megtennéd?-néztem rám boci szemekkel.
-Persze. -felkaptam a vasat-menjünk.

Az alak a nappaliban járkált.

-Coal Montgomery -mutatkozott be.
-Leila Morgen-mutatkozott be.
-Azért vagyok itt hogy az apja hagyatékát átadjam önnek. Ami az öszes vagyonát és a céget jelenti. -Erre kikerekedett a szeme.
-Rámhagyta a céget?-kérdezte. Teljesen meglepődtünk.
-Igen. És fogadja őszinte részvételem. Itt írja alá kérem és ide a bankszámla számát. Leila megtette.
-Viszlát-köszönt el Coal.
Leila mélyeket lélegzett.

Elmentünk Banerhez és megvizsgálta Leilát és a kisbabát.
-Ez lehetetlen.. -motyogta Baner
-Mi a baj? -kérdeztük egyszerre.
Baner oda fordult hozzánk.
-A jó vagy a fura hírrel kezdjem? -Kérdezte Banner miközben levette szemüvegét.
-A furával-mondtuk megint szinkronba
-A baba test hőmérséklete megüti a 100° fokot. De a baba szívverése normális. Szóval a baba Leilára fog hasonlítani.
Erre kicsit megkönnyebbültem hogy nincs semmi baja.
-És mi a jó hír? -kérdeztem
-Steve hihetetlen gyors regenerációs képessége miatt a baba sokkal gyorsabban fejlődik. Ezért olyan nagy már mintha 3 hónapos lenne. És az 3, hónapba...
-Meglehet mondani a baba nemét-fejezte be a mondatot Leila.
-Igen. Gratulálok mert jön a kicsi amerika kapitány.
Ezaz fiú. Boxoltam a levegőbe.
Leila csak mosolygott amiatt hogy ilyen boldog vagyok.
-Köszönöm Baner. Most mennünk kell de délután lenne hozzád egy kérdésem. Majd jövünk. -Erre kimentünk a teremből.
-Boldog vagy? -kérdeztem.
-Nagyon. De jobban örülnék ha nem halt volna meg az apám és most nem kéne a temetésére mennünk.
Teljesen megértem. Aztán jött Tony.
-Sziasztok. Indulhatunk? -kérdezte. Feketébe öltözött.
-Persze. De előbb elvinnél egy virágboltba? -kérdezte Leila.
-Persze. -mondta Tony.

Elmentünk egy virágboltba és Leila vett egy csokor fekete rózsát. Még nem láttam ilyet. De Leila tudta melyik virágos árul ilyet.

A temetésen mindenki szép dolgokat mondott.
Leila az egészet sírva, nekem dőlve nézte. A sírra lerakta a virágot és vissza jött mellém.
-Mennyire boldog lenne most ha megtudná hogy lesz egy fiúunokája. -suttogta.
-Boldog. Itt él veled-mutattam a szívére.

Hazamentünk és Leila bement Banerhez én pedig elmentem a plázába mert kellett vennem valamit.

Sziasztok. Itt a kövi rész. Remélem tetszett. Holnap jövök a kövivel.
Puszi💋