Téged Kereslek | TAEKOOK

아홉

| Taehyung |
2018.01.27.

Miután megtaláltuk Kim Seokjint, sokat őrlődtünk azon, hogy mit kellene tennünk az információval.
Jimin szüntelenül azt gondolta, keressük fel, és beszéljünk vele, hátha tud valamit a fiúról.
Ahhoz viszont, hogy beszélni tudjunk vele, szükséges volt megtekinteni az összes felvételt.

Szóval újrakezdtük.

Az elejétől.

Továbbra is keserűség töltött el a látott, s hallott dolgok következtében, viszont olyankor barátom megszorította a kezem, ezzel jelezve, hogy nem vagyok egyedül.
Igaz, őt is rosszul érintették a videók, viszont valami különös ok folytán engem sokkal rosszabbul;
Kötődni kezdtem Jungkookhoz.

Magam sem tudom, hogy hogyan, miért, s mikor, de nem mindennapi érzéseim keletkeztek a fiú irányába.
A már látott felvételek mellett természetesen az eddig meg nem tekintettek is lejátszásra kerültek, amik egyre jobban szívfacsaróbbá váltak.

Jungkook minden felvétellel rosszabbul volt.

Ez engem annyira szörnyen érintett, hogy egy sor zokogás után, gyomrom úgy döntött, nem tűri ezt, és kilökte magából az összes tartalmát.
És így jutottunk el az utolsó, azaz az x névvel ellátott fájlig.

- Ne haragudj, Jimin, de én ezt nem bírom. Félek megnézni, félek, hogy... - végig sem tudtam mondani a mondatot, könnytengerem miatt elakadt a szavam.
Barátom minden kérdés nélkül vont karjaiba - a nap folyamán már sokadjára -, és simogatni kezdte a hátam.

- Ne nézzük meg - jelentette ki egyszerűen pár perc elteltével, amikor már kicsit nyugodtabbnak éreztem magam.

- Tessék? - pillantottam fel rá. Pislognom kellett párat, hogy a könnyfátyol okozta homály kitisztuljon.

- Azt az egyet ne nézzük meg - ismételte el, átfogalmazva az előbb kiejtett szavakat.

- De az úgy... - kezdtem volna bele, de félbeszakított.

- Elmondod majd azt is, hogy nem nézted meg az utolsót, meg fogja érteni, hiszen basszus, Tae, egy kiváló pszichologikus - magyarázott lelkesen a szöszke, de utolsó szava miatt rámtört a nevetés.

- Pszichologikus? Akarod mondani, pszichológus - mondtam, de nem nagyon rázta üeg a dolog.

- Én is helyesen mondtam! Ez csak egy másfajta kifejezés. Tájszólás! - próbálta meg menteni a menthetetlent, aminek következtében csak jobban nevettem.
Felvidított, felkapart a földről.
Nos, ezért Park Jimin a legjobb barát a világon.

Ezt követően úgy döntöttem, emailben felveszem a kapcsolatot Kim Seokjinnel, és egy egész takaros kis üzenetet sikerült összehoznom, amiben elmeséltem, hogyan került hozzám a laptop, mit találtam rajta, majd megkérdeztem, hogy Ő kezelte-e Jungkookot.
Tűkön ültem, hogy mikor válaszol végre, és legnagyobb meglepetésemre nagyon hamar érkezett is a várva várt válaszlevél.

Kedves Taehyung!

Biztos vagyok benne, jó helyen jársz, és én vagyok az, akit keresel. Jungkook az én páciensem volt. Kérlek, hozd el a felvételeket nekem, találkozzunk holnap délben a Liliom Kávézóban!

Köszönöm, hogy felkerestél!
Kim SeokJin

Nagyon megörültem, amikor a sorokat olvastam, hiszen tőle biztosan megtudhatom, hol van most Jungkook.
Hol van...
Inkább azt, hogy él-e még.
Hiába próbáltam magammal megértettni, hogy lehet, már nincsen az a srác, akit megszerettem, egy csöppnyi remény megmaradt.
Ez a remény pedig szüntelenül azt suttogta, hogy a fiú, akit szeretek, életben van még valahol.