Német történelmi előzmények
A XVI. sz. elején a német föld világi és egyházi fejedelmek, önkormányzattal rendelkező városok és grófságok laza szövetsége volt. Eltérő volt a gazdasági fejlettségük is. (É-on és D-en fejlett, a középső területeken elmaradott volt.) Þ politikai széttagoltság + eltérő gazd-i fejlettség Þ a társadalom lesüllyedt elemei nem nézték jó szemmel az egyre gazdagodó katolikus egyházat + kezdett elvilágiasodni az egyház Þ tekintélye rohamosan csökkent.
A reformáció a XVI. századi Európában kibontakozó katolikus egyház ellenes mozgalom. Ezzel szoros összefüggésben jelentkeznek az antifeudális társadalmi, politikai és ideológiai harcok is.
A reformáció legfőbb célkitűzése: (mint minden eddigi eretnek mozgalomnak) az egyház apostoli szegénységének visszaállítása és a papi kiváltságok eltörlése. A mozgalmat az egyház tekintélyének hanyatlása, erkölcsi lezüllése, lelki feladatainak elhanyagolása és az egyre pénzéhesebb elvilágiasodott papság elleni felháborodás eredményezte (humanizmus, reneszánsz időszaka).
Követői: nemcsak a polgárságból kerülnek ki, hanem támogatókra talál a feudális nagybirtokosok között, akik az egyházi birtokok megszerzése érdekében csatlakoznak, valamint a parasztság soraiból, akik a reformban a feudális társadalom szociális igazságtalanságainak megszüntetését látják.
A reformáció közvetlen kiváltó oka:
A papság visszaélt a búcsúcédulák árusításával. Aki búcsúcédulát vett, annak a pápa bűnbocsánatot ígért hatalmas egyházi bevétel!
Luther Márton (Ágoston-rendi szerzetes) 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte 95 pontból álló tétel-sorát. Célja a felmerült problémák megoldása volt a katolikus egyház keretein belül, a katolikus egyház megreformálását követelte. Nem akart új vallást teremteni.
Tételeinek fő gondolata szerint az az ember, aki hisz és Isten előtt bűnösnek vallja magát, „elismeri, hogy nincs benne semmi igazságosság, és hogy egyedüli lehetősége a létezésre Krisztus megváltó művében van... A hitben az ember elismeri, hogy képtelen megszerezni az üdvösséget... Az ember nem azért igazul meg, mert hisz, hanem azáltal, hogy hisz." A bűnök megbocsátására senki más, sem a pápa, sem az egyház nem vállalkozhat, mert az egyedül Isten privilégiuma, ami megkérdőjelezte Isten és ember között az egyház közvetítő szerepét. (Nincs szükség közvetítőre.) Kimondta, hogy „egyedül a hit által üdvözül az ember", az üdvösség tehát nem a szabad akarattól, hanem az isteni kegyelemtől függött. A vallás kérdéseinek megválaszolásában egyedüli forrás a Biblia.
Reakciók Luther fellépésére:
● A pápa elutasította Luther nézeteit, majd 1520-ban kiátkozta őt. Ezt a bullát (Exsurge Domine) Luther elégette. Majd ezt követően kétségbe vonta a pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségét.
● Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen központosító törekvései miatt V. Károly birodalmi átokkal sújtotta – törvényen kívül helyezte – Luthert (bárki megölheti büntetlenül).
● Bölcs Frigyes szászországi választófejedelem Wartburg várában védelmet biztosított Luther számára. Sőt a központosítás ellen fellépő fejedelmek s az egyházi birtokok szekularizációját támogató nemesség révén néhány év alatt Luthernek jelentős tábora lett. A wartburgi tartózkodás idején Luther németre fordította a Bibliát, megteremtve ezzel a német irodalmi nyelv alapjait. A kezdetben egységes mozgalom hamarosan irányzatokra bomlott.
