Magyarország belépése a második világháborúba
Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is a fegyveres semlegességre törekedett. 1939 nyarán közölte a tengelyhatalmakkal, hogy Mo. semmilyen formában nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Szeptemberben megtiltotta, hogy az ország vasútvonalain a német hadsereg Lengyelországba szállíthasson hadianyagokat. A lengyel-magyar határszakaszt nem ellenőrizték a németek, s ez lehetővé tette, hogy lengyelek tízezrei meneküljenek hazánkba. 1940 nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, hogy politikai nyomást gyakoroljon Romániára a revízió kérdésében. A németek jobbnak látták békésen rendezni a konfliktust. A német-olasz területi döntőbíróság 1940. augusztus 30-án kimondta az úgyneve-zett második bécsi döntést, amelynek értelmében 43 ezer km2 terület került vissza Mo.-hoz. Észak- és a Székelyföld. 1940 novemberében Mo. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, decemberben viszont, hogy külpolitikai helyzetét, nyugati orientációját erősítse, örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával.
1941 márciusában azonban elkerülhetetlen válaszút elé került a magyar politikai vezetés: Hitler felszólította Horthy-t, hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háború-ban. A fegyveres semlegesség politikája megbukott, 1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett. Április 11-én a magyar hadvezetés megindította a támadást. Elfoglalták a Bácskát, a Muraközt és a baranyai háromszöget. 11417 km2 terület került vissza Mo.-hoz. Április 7-én Anglia megszakította Mo.-gal a diplomáciai kapcsolatokat. Mo. a németek olda-lán hadviselő fél lett. Teleki öngyilkosságával figyelmeztette a világot: Mo. helyzete kilátástalan. A német szövet-ségből kiszakadni nem lehet, mert az haladéktalan megszállással járna. Ugyanakkor a semleges-ség feladása következtében a világkoalíció győzelme ismét vesztessé teheti az országot. Világosan látta: bármit tesz, az országra tragikus sors vár. Ezért lett öngyilkos.
Magyarország a Szovjetunió elleni háború idején
a., Teleki Pál öngyilkossága után a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki kormányfőnek.
1941. június 23-24.: Bárdossy megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.
Mivel Románia (Antonescu-diktatúra) és Szlovákia (Tiso vezetésével) hadba lépett Német-ország oldalán, Horthy és Bárdossy félt a "revízió revíziójától", attól, hogy ha kimarad a Szovjetunió elleni háborúból, akkor elveszíti megszerzett területeit.
A hadba lépés indoka: 1941. június 26. – ismeretlen eredetű gépek Kassát, Munkácsot és Rahót bombázták.
1941. június 27-én Bárdossy bejelentette a parlamentben a Szovjetuniónak szóló hadüzene-tet. Július 1-jén a magyar hadsereg egyik alakulata, a Kárpát-csoport átlépte a szovjet határt. E hadtestet később hazarendelték, és csak egyetlen egység, az ún. gyorshadtest maradt a fronton novemberig.
Magyarország 1941 decemberétől hadiállapotban állt az USA-val és Angliával.
Ezzel egy időben igen rendkívüli belpolitikai intézkedéseket is tett a Bárdossy-kormány:
a német igényeknek megfelelő árukivitel;a katonai bíráskodás kiszélesítése, munkaszolgálat;III. zsidótörvény – megtiltotta a vegyes házasságot.
1942 áprilisától – német kérésre – felvonult a Don folyóhoz a 2. magyar hadsereg (kb. 200 ezer fő). Hadműveleti szempontból német parancsnokság alá kerültek. 1943. január 12. és február 9. között a hadsereg megsemmisült (40 ezer halott, 70 ezer hadifogoly, sokan eltűntek).
Antifasiszta, háborúellenes megmozdulások:
1941. október 6.: tüntetés a Batthány-örökmécsesnél;november 1.: – halottak napja – tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál;1942. február: megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság;március 15.: többezres háborúellenes tüntetés.
1942 márciusában Horthy lemondatta Bárdossyt, és Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. 1942. december 31-én megalakult a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet: tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal.
Az olasz kapituláció után, 1943. szeptember 9-én titkos fegyverszüneti egyezmény született Anglia és Mo. között, amelynek értelmében Mo. feltétel nélkül leteszi a fegyvert a Balkánról érkező angol-amerikai csapatok előtt. (A kapcsolatfelvételről tudomást szerzett a német felső vezetés.) 1943 decemberében az USA kormánya felszólította a magyar kormányt, hogy ne folytassa a háborút Németország oldalán. A teheráni megállapodásokkal szertefoszlott a remény, hogy Magyarország területére angolszász seregek lépnek. (Churchill nem nyithatott frontot a Balkánon.) Ekkor már világossá vált, hogy e térségben kizárólag a Vörös Hadsereg fog szárazföldi hadműveletet folytatni. Horthy és a magyar kormányzat azonban nem kívánta az országot a szovjetek kezére adni.
Magyarország a világháború végén
Hitler már 1943-ban követelte Horthy-tól, hogy Kállay mondjon le, de Horthy ezt megta-gadta. A németek a titkos tárgyalásokról értesülve többé nem bíztak a magyar szövetségben, ezért 1944. március 19-én a "Margaréta" terv alapján megszállták az országot.
A megszállás következményei:
Kállaynak menekülnie kellett, sok politikust üldözött a Gestapo.Veesenmayer lett Hitler teljhatalmú megbízottja Mo.-on. A korm.fő Sztójay Döme lett.Áprilistól angol bombatámadásokat intéztek Mo. ellen.Megindultak a deportálások, a zsidóüldözés.Megindult az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, munkaerő, közlekedés).Az 1. magyar hadsereget frontra küldték.
Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból és a német szövetségből való kiválás érdekében. Különösen Románia kiugrása után vett lendületet ez a törekvés.
1944. augusztus 29.: Lakatos Gézát nevezte ki min.elnökké. Feladata a kiugrás előkészítése;október: magyar fegyverszüneti küldöttség utazott Moszkvába;október 15.: Horthy rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér.
Később német nyomásra visszavonta. Lemondott, miután a nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké.
Szálasi rémuralma
miniszterelnök és "nemzetvezető" egy személyben;a zsidó gettók felállítása;anyagi és kulturális javak elhurcolása;Sopronkőhidán kivégezték a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága irányítóit.
A szovjet hadsereg hadműveletei nyomán a nyilas-fasiszta uralom megszűnt Magyarországon. Az ország megszállására négy lépésben került sor;
Debreceni hadműveletek: tankcsata 1944. október 6-tól 29-ig.A 2. ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a Tiszántúlt.Budapest ostroma decembertől február 13-ig.A Balaton-Székesfehérvár-Velencei-tó közötti csaták 1945 márciusában:a német hadsereg utolsó offenzívája Budapest visszafoglalásáért.1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került.
