A világháború:
Az európai birodalmak két szövetségi rendszerbe tömörültek. Az 1882-ben kötött hármas szövetség Németországot, a Monarchiát, és Olaszországot foglalta magában. Az 1893-ban kötött francia-orosz szövetséget kiegészítette az 1904-ben kötött francia-angol egyezmény (Entente Cordiale – ANTANT), és betetőzte az 1907-ben kötött angol-orosz szerződés. A katonai tömbök között helyi háborúk is kialakultak: olasz-török háború (1911), az első és a második balkáni háború (1912-13).
A szarajevói merénylet:
A Balkán-háborúk következtében elégedetlenség vált jellemzővé a Monarchia által 1908-ban bekebelezett Bosznia-Hercegovinában. A helyzetet a bécsi kormány azzal akarta javítani, hogy az 1914. júniusi hadgyakorlatot Boszniában rendezi meg. Erre a helyi nacionalisták („Ifjú Bosznia", „Egyesülés vagy halál") merényletet készítettek elő. 1914. Június 28-án egy szerb merénylő (Gavrilo Princip) pisztolylövésekkel megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
Lesz-e háború:
Tisza István gróf tisztában volt azzal, hogy a magyar-román határ sebezhetősége, és a Monarchia felkészületlensége miatt nem érdemes még háborút kezdeményezni. Ferenc József II. Vilmos német császárhoz fordult tanácsért, aki lényegében így válaszolt: most, vagy soha. Berlin álláspontja azért változott meg ilyen hirtelen, mivel Helmuth von Moltke vezérkari főnök szerint az 1914-es időszak Németország számára a legkedvezőbb, és az idő múlásával egyre rosszabb lesz.
Moltke Alfred von Schlieffennek a tervei alapján úgy képzelte, hogy a német haderő villámháborúban, pár hét alatt legyőzi Franciaországot, a Monarchia feltartóztatja Oroszországot és Szerbiát, ezt követően pedig a németekkel közösen befejezik a háborút.
A Monarchia hadüzenete:
A németek biztosították Tisza Istvánt, hogy Románia sakkban tartására szövetséget kötnek Bulgáriával. A Szerbia elleni katonai akció szükségessége egységes állásponttá vált. A Monarchia július 23-án 48 órás határidejű jegyzéket küldött a szerb kormánynak, amely az országot sértő követeléseket is tartalmazott. A szerbek elutasították a jegyzéket, ezért a Monarchia 1914. Július 28-án hadat üzent Szerbiának, s megkísérelte annak gyors lerohanását.
A világ hadba lép:
Olaszország, Románia, Bulgária és az USA semleges maradt, Japán pedig csak a távol-keleti német érdekeltséget akarta megszerezni.
Augusztus 1-jén Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak. Ezzel egy időben követelte a semleges belga kormánytól a német csapatok belgiumi állomásozását. Az elutasító válasz miatt Németország megtámadta Belgiumot, amire Anglia küldött ultimátumot a német kormánynak. Mivel nem kapott választ, aug. 4-én hadat üzent Németországnak. Aug. 5-én a Monarchia üzent hadat Oroszországnak, 6-n pedig Szerbia Németországnak. 12-én Franciaország és Anglia a Monarchiának, 23-án pedig Japán Németországnak.
Törökország aug. 2-án szövetséget kötött Németországgal, 5-én elzárta a Fekete-tengert, majd a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba.
A háború kezdetekor a hadviselő felek mintegy 20 millió katonával rendelkeztek. A nyár folyamán mozgósított katonákat MO-on is azzal bíztatták, hogy mire a falevelek lehullanak, már otthon is lesznek.
Ki miért száll be a háborúba?
Németország – gyarmatok, Anglia meggyengítéseMonarchia – Balkán birtoklásaAnglia – hatalom megőrzése, Németország meggyengítéseFranciaország – Elzász-Lotaringia visszaszerzése, hatalmának visszaállításaOroszország – Balkán megszerzése
