ENSZ megalakulása

3.4K 6 0
                                    

Ötvenegy alapító ország által – a jaltai konferencia alapján 1945. június 26-án létrehozott szervezet – Alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba -, amelynek feladata a világbéke fenntartása és a nemzetközi együttműködés fejlesztése. Az ENSZ Alapokmánya, amelynek vázlatát a II. világháború alatt az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió készítette el, a taglétszám növekedése és a szervezet profiljának kiszélesedése ellenére is gyakorlatilag változatlan maradt.

Az ENSZ-nek hat fő szerve van. A Közgyűlés az a plenáris testület, amely az ENSZ munkájának legnagyobb részét ellenőrzi, felügyeli az alárendelt szerveket, meghatározza a prioritásokat, és megvitatja a nagy fontosságú nemzetközi ügyeket.

A tizenöt tagú Biztonsági Tanács öt állandó tagja (Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió – 1992-től helyét Oroszország foglalta el – és az USA) közül mindegyiknek minden határozatra kiterjedő vétójoga van; a maradék tíz tagot kétéves periódusokra választják. A Tanács elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; határozatai a Közgyűlésétől eltérően az összes többi tagra nézve kötelezőek.

A Tanács felhatalmazást kapott kötelező érvényű szankciók elrendelésére, tűzszünetre való felhívásra és békefenntartó erők felállítására (ezek az erők 1988-ban Nobel-békedíjat kaptak). A vétójog azonban megakadályozta számos vitába, így például a vietnami válságba való beavatkozást.

A Titkárság a főtitkár vezetése alatt tizenhatezer embert foglalkoztat az ENSZ székhelyén, New Yorkban, és további ötvenezret világszerte. Ez a személyzet nem a nemzeti kormányoknak, hanem kizárólag az ENSZ-nek tartozik felelősséggel, és számottevő diplomáciai munkát végez. A főtitkár gyakran a nemzetközi politikai élet kiemelkedő alakja, akinek lehetősége van önálló kezdeményezések megtételére.

A Nemzetközi Bíróság tizenöt bírából áll, akiket a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés jelöl ki. Mivel csak államok terjeszthetnek be ügyeket elé, ítélkezése a vitás kérdésben érdekelt államok közös megegyezésén múlik.

Ezen kívül az ENSZ különféle szervezeteit jogi tanácsokkal láthatja el. A Gazdasági és Szociális Tanács tagjait a Közgyűlés soraiból választják; gazdasági és szociális területen ellenőrzi a különféle bizottságok, küldöttségek és szakértői csoportok munkáját, valamint koordinálja az ENSZ különféle ügynökségeinek munkáját. A Gyámsági Tanács ellenőrzi a gyámsági területek önrendelkezés felé való fejlődését. Az ENSZ az Alapokmányban megállapított területeken kívül az alárendelt ügynökségek egész sorával rendelkezik, amelyek nagy része saját alapszabályzattal és tagsággal bír, és néhányuk előzménye még az ENSZ előtti időkre nyúlik vissza.

A nagyobb ügynökségek a következők: Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agricultural Organization, FAO), Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet (Intergovernmental Maritime Consultative Organization), Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Authority), Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank of Reconstruction and Development) (Világbank), Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezet (International Civil Aviation Organization), Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (International Development Association), Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation), Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (International Fund for Agricultural Development), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Orgnnization), Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund), az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, UNESCO), Egyetemes Postaunió (Universal Postal Union), Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union), Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization), Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO).

Az ENSZ-nek – a Közgyűlés negyvenhatodik ülésszaka idején – százhatvanhat tagállama volt. Általában olyan fórumnak tekintik, ahol az egyes államok nemzeti érdekeiket érvényesítik. Nem tartják tehát világkormányzati szervnek, pedig komoly befolyásoló szerepe vitathatatlan.

Töri tételekWhere stories live. Discover now