Kiindulópont:
Kádár János az '56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomraRendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)Csak a módszerek enyhébbekNincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is
„puha diktatúra" – 1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmátlétrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezeteKISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezetea SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követteA tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidációEzt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthatKádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van" politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják ->> a társadalom többsége elfordul a politikától1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el
Gazdaságpolitika
a) mezőgazdaság
1961-re befejeződött a kollektivizálása földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén voltnem volt beszolgáltatásengedélyezték a háztájitbiztonságos volt az élelmiszerellátás
b) ipar
több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparrafennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezetaz infrastruktúrát továbbra is elhanyagoltáka '60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai ->> át kellett térni az intenzív fejlődésre
1968: az új gazdasági mechanizmus
irányítója: Nyers Rezsőlényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszereengedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtekhiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent
A '60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta
évente emelkedtek a reálbérekhozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhezjavultak a lakásviszonyok100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők arányajavult az iskolázottsági szintáltalánosan elterjedt a nyaralás szokásabővült a külföldi utazások lehetősége
Tehát
ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkentaz ipari munkások aránya is nőtta legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak számaa korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység
A hetvenes évek
Nemzetközi háttere:
1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina1973, 1979 olajárrobbanás
Kádár kettős félelme
Félt Moszkvától ->> fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmustFélt a forradalomtól ->> életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák
A jólétnek azonban ára van (volt)
Ország eladósodásaElhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztésétnagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
A másod- és harmadállások következtében:
a középkorú férfiak halálozási aránya nőttnőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságoknőtt az alkoholisták számasok család csak egy-két gyereket vállalt később az ország lakossága fogyatkozni kezdettnőtt a válások számaaz állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését
Oktatás
a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályátaz egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk
Kultúrpolitika:
irányító: Aczél György„3T": támogatás, tűrés tiltás csak burkolt politikát tűr a rendszercenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélnigyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)
Turizmus:
piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utaznikék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettelmeghívólevéllel évente lehetetta rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadásáta nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani
Szabadidő és sport
megváltozott a szabadidő eltöltésének módjaa társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményeztéka sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezetta tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól
A magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszállását is kiváltotta
az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesítenia nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép...) csempészet révén kerültek forgalomba
Értékrend és gondolkodás
a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságáta népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak.ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre
A '80-as években „adósságcsapdába" került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció → mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország
