-Chae Hyungwon! -hallom meg teljes nevemet Kihyun szájából, amire önkéntelenül is nyelnem kell egyet. Már megint mit csináltam? -Nem megmondtam, hogyha mégegyszer találok egy zoknit a földön, ami a tiéd, akkor elverlek egy fakanállal? -trappolt be Jooheon-nal osztozott közös szobánkba anyáskodva, és arcomhoz vágta szürke zoknijaimat.
-De.. -morogtam, és lehajoltam a zoknikért.
-Akkor már megint miért volt a nappaliban? Elegem van már, hogy mindig utánatok kell takarítanom. -fújtatott egyet, mire megvontam a vállam.
-Senki nem kért meg rá.
-Ha én nem takarítanék, ez a dorm úgy nézne ki, mint egy disznóól! De tudod mit? Akkor nem takarítok. -ment ki dünnyögve a szobából, a füle már piros volt az idegességtől.
Mosolyogva néztem utána. Mindig vicces volt, mikor felkapta a vizet, de általában nem tartott sokáig. Amilyen hamar mérges tudott lenni, olyan hamar le is nyugodott. Nem mellesleg amúgy sem bírná ki, ha nem takarítana, köszönhetően annak, hogy utálja a koszos dolgokat. Legalább ettől nem kell félnünk.
A fürdőbe mentem, hogy kidobjam a szennyesbe koszos ruháimat, ezzel megkönnyítve szeretett hyungom munkáját. Bár néha az agyamra tud menni a törpe.
-Azta, Chae Hyungwon el tudta hozni a ruháit a szennyeskosárig? -tettetett meglepődést Kihyun, mikor bejött a fürdőszobába.
-Hyung. Ennyire nem vagyok vészes eset. -motyogtam halkan.
-Tudom.
-Akkor miért beszélsz velem mindig úgy, mintha egy lusta, és felesleges ember volnék? -néztem a nálam alacsonyabb szemébe, mire láttam, hogy hirtelen nem tud mit mondani.
-Én...mármint én nem úgy gondoltam. Ne haragudj, tudod, hogy néha elszáll az agyam. -mentegetőzött, ami mosolygásra késztetett.
Nem tudtam rá sosem haragudni, egyszerűen a felszín alatt látszott, hogy a csapatból egytől egyig mindenkit imád, és mikor dühös, nem gondolja komolyan a szavait. Néha tényleg úgy éreztem, mintha az anyám lett volna.
-Éhes vagyok. -szólaltam meg, mintegy válaszként, neki pedig újra vörösödni kezdtek fülei. Kezdődik.
-Hyungwon! Épp most porszívóztam, be akarom rakni mosni a rohadt szennyeseiteket, de te még éhes vagy, és azt várod, hogy kaját is én csináljak neked? Nem robot vagyok! Ráadásul holnap forgatás, és az egész szabadnapom a takarítással ment el. -ecsetelte néhol pöszén beszélve, mire elvigyorodtam.
-Bocsánat anyu. -fordultam ki a fürdőből, és visszaindultam a szobámba, hogy rendeljek csirkét. Akkor már rendelek mindenkinek, ne legyek bunkó.
Mikor beértem a szobába, Jooheon az ágyán fekve hallgatott zenét a telefonján. Érkezésemre felkapta a fejét, és kitépte a fülhallgatót füleiből.
-Mi történt?
-Mi? -néztem felé. -Hallottad Kihyunt? -nevettem föl, mert elég hangos lehetett, ha Jooheon zene mellett is hallotta.
-Uhum. Valami kajáról volt szó.
-Csak a szokásos. Egész nap takarított, és mindennel ki van a töke. -huppantam le az ágyamra, és elővettem a telefonom. -Kérsz csirkét?
YOU ARE READING
Be my love |BEFEJEZETT|
Short Story*MONSTA X* A Monsta x egyre ismertebb bandává válik a kpop világában, de Chae Hyungwon-t ez nem tántorítja el attól, hogy szabadidejükben minél többet foglalkozzon Kihyun-nal. Érzéseinek akkor sem tud parancsolni, ha tudja, hogy ez nem helyes, és he...
