Egy kis hezitálás után vissza csókólt. Az ajkaink szinte egybe forrtak. Már készültem a mellére tenni a kezem, mikor a felefonom rezzgett, üzenetem jött. Elváltam Alexától.
- Pont most kell - sóhajtottam majd felálltam és kimentem az ajtó elé. Mirre kihalásztam a zsebemből a telóm, aki üzent az már hívott is.
Anya volt az, ahhhhh. (S=Scarlett (anya) ) ( M=Martin)
S: Szia kicsim!
M: Szia, anya
S: úgy látom nem nagyon dobb fell hogy felhívtalak - nagyon unott volt a hangom akkor.
M: Hát nem nagyon - motyogtam - de minek hívtál? - kérdeztem.
S: Ja, igen, holnap már gyere haza, fontos - ez, összetört egy perc alatt, azt hittem együtt tudom tölteni az időt Alexával...
Anyámra csaptam a telefonom, majd bementem Alexához, és leültem a lábához.
- Látom hogy baj van..szóv mi az? - kérdezte a szerelmem.
- Anyám azt akarja, hogy már holnap menjek haza - motyogtam.
- Értem - bólógatott - szóval, hiányozni fogsz...- könnyezett be én meg azonnal megöleltem. Szegényem.
Ő fél karral viszonozta, és kitört belőle a keserves sírás. Vagy fél óran át nyugtattam és vigasztaltam. Segítettem neki elhelyezkedni, majd befeküdtem mellé, és betakartam magunkat. Szegényem kifárasztotta a sírás, így azonnal elaludt én meg kis ideig néztem, majd engem is elnyomott az álom.
Sziasztok! Itt a 17. Rész is, már csak 1-2 rész lesz, akartok 2. Évadot? Emellett még instagramon elkezdtem egy sztorit írni, ha valakit érdekel kuksizza meg: szerelmes_lettem_a_baratomba
VOCÊ ESTÁ LENDO
Miért a lovak?
Ficção AdolescenteRentai Alexa, egy tanyán él, okos, gyönyörű, sok barátja van, van egy imádott lova: Diablo. Ők ketten remek csapatott alkotnak a terepeken, versenyeken, de Alexa egy nap igazán nehéz feladatott kap a szüleitől. Jönni fog egy srác a tanyára a szülei...