Miért a lovak?

18. ( Sad end)

Reggel van, amikor kinyitottam a szemem, a fejem oldalra fordItottam. Martin ott aludt mellettem és édesen szuszogott, annyira cuki, amikor alszik. Nagyi jött be a szobába, mikor meglátta hogy még Martin alszik, óvatosan oda tolta a tolószékét az ágy annak felére amin én feküdtem. Óvatosan beleültetett majd kitolt a szobából, végül nagy nehezen, a lépcsőn is le jutottunk. 

- Na és kincsem, hogy mennek a dolgok Martinnal? - tolt a fotelhez, majd kisegItett a tolószékemből és leültetett a kanapéra.

- Hát, jól - nyögtem ki végül. 

- Hogy érted hogy "jól?" - kérdezte. 

- Hát, meg...megcsókolt - motyogtam, a nagyim meg csak vigyorgott. 

- Ez nagyon jó! Összeilletek - mondta nagyim mosolyogva. 

- Ma megy haza...- motyogtam lesütött szemmel. 

- Ohh, tényleg - kapott észbe nagyim. 

Még jó fél órát elbeszélgettünk, mikor Martin lejött, oda jött hozzám és szájon puszilt. Majd mikor elhajolt végig mértem, már fel volt öltözve, a haja kissé vizes volt szóval gondolom tusolt. 

- Mondtam anyának hogy ide jöjjön értem - motyogta. 

- Értem..hiányozni fogsz - motyogtam. - De ugye...vissza jössz? Ugye hIvni fogsz? És ugye, ugye..- hadartam miközben elcsuklott a hangom.

- Shh...nyugi - ölelt meg és simogatta a hajam. 

Kurvára hiányozni fog! És ha nem fog hIvni? Ha nem is üzen? Ha lecserél? Ha nem jön vissza? Velem mi lesz? Nem bIrom nélküle!! ElsIrtam magam ő meg szorosabban ölelt. 

- Nhagyonh h..hi..ányozni fogsz!! - üvöltöttem sIrva, sőt zokogva. 

- Sh..ne sIrj...kérlek - a mondat fellénél elcsuklott a hangja, én meg vörösre sIrtam a szemeim.

Elengedett, megnéztem az órám, már 11:45 van. A kocsi leparkolt a ház előtt. Nagyi ki nézett az ablakon. 

- Martin, itt van anyukád - mondta nagyim Martinak. 

Martin sóhajtott majd' megcsókólt. Az ajkunkra folytak könnyeim, Martin elvállt tőlem.

- Hiányozni fogsz, szerelmem - nézett a szemeimbe, majd ki lépett az ajtón.

Kisétállt az életem az ajtón...és lehet soha többé nem jön vissza. 

Sziasztok! Hát itt a vége. A 2. Évad készülőben van! Remélem azt a történetet is fogjátok szeretni! :D