Mischief and Love /Loki fanfic/ {BEFEJEZETT}

Mibe keveredtem....?

Ez az első fanficem. Előre is sajnálok minden uncsiságot amit összehordok. 

A kávézó ahova betértek,egyszerű de nagyszerű volt. Thrace már megbánta,hogy egyáltalán engesztelésül elhívta...Jaimiet. Talán rossz ötlet volt..... Mindenki a személyzet közül sürgött forgott a kávézóban,bár most nem voltak annyira sokan. A délutáni fény lágy sugarai megérintették Thrace arcát,huncutul cirógatva a bőrét. A férfi lépteit mindig hallotta maga mögött. Itt van. Még mindig.... Leült egy boxba az ablak mellett. Az idegen pedig elé. Ugy érezte valami nincsen rendben. Valami nagyon nincsen itt ren...

-Mit kérnek?-zökkentette ki a gondolatmenetéből Thracet a mogorva,bibircsókos pincérnő.

-Két cappuchinot kérnék.-mondta kedvesen. A nő csak zsémbelődve irta fel a megrendelést,mintha az ő hibájuk lenne hogy szar napja van. Majd visszafordult a férfihez. Ahogy meglátta,hogy őt bámulja meghült benne a vér. Miért néz engem????

-Khm... -köszörülte meg a lány a torkát. -Fizetem a kávét.-próbált beszélgetést kezdeményezni. Kivágták tán útközben a nyelvét?! Tud EZ egyáltalán beszé...

-Rendben. Maga hívott meg. Még jó hogy maga állja-intett flegmán. Érezni lehetett ahogy csöpög a gúny a szavaiból. Hogy lehetek ilyen pancser....elhívni kávéra mert belebotlottam...cch...én barom. Thrace összeszorította a száját. Csak vágj jó pofát és akkor majd csak elmegy a kávé után. Mindörökre elfelejtheted ezt a genyó barmot.

Csend telepedett közéjük. A fekete hajú,tuti nem Jaimie a neve..tuti...,az ablakon keresztül szemlélte a kisvárost. Látszott a szemeiben,hogy megveti azt ami körülötte van. Gyülölet és undor sugárzott a szemeiből. Thrace jól megfigyelte közben. A haja mintha csak szénből lenne...komolyan..ilyen feketét még nem láttam. Az arca nemes volt,szinte azt kivánta bárcsak megérinthetné. Arccsontjai élesen látszódtak a rávetülő napfényben....aah..és a szemei...

-Befejezted az analizálásom?-hallatszott a férfi hangja,de nem nézett a lány fele. MI?! Ez hogy látta? Hiszen nem is fordult ide!

-Nem..elnézést..én csak-makogta esetlenül- elnézést.-bökte ki végül.

-Tudom. Higyje el én is nézegetném magam egész nap-villantott felé egy szarkasztikus mosolyt. Na mostmár elég!

-Na ide figyeljen!-bökött az idegen felé- Kezd nagyon elegem lenni. Meghívom egy bocsánatkávéra,próbálok beszélgetni,de maga még a falusi parasztoknál is bunkóbb!-akadt ki.  A férfi elkezdett nevetni. Szinte alig kapott levegőt.

-Ehehehehehehe...-dörzsölte meg az arcát. Thrace értetlenül nézett rá. Ez megörült. Komolyan. Kezdek félni. 

Te tökéletes leszel...-gondolta a férfi. Tökéletesebb lányt nem is találhattam volna.

**************Ma reggel Asgardon*****************

-Nem Thor! Szó sem lehet róla!-tiltakozott hevesen Loki. Az egyik folyosó erkélyén volt a "bátyjával". A palota csendes volt,hiszen Asgardban nem dúlt háború,mindenütt béke honolt.

-Öcsém! Kérle én...-kezdett volna bele,de Loki mérges hangja félbeszakította és villámcsapásként dörrent a falakon.

-Nem vagyok az öcséd!-csattant rá- Nem vagyok hajlandó holmi midgardit keresni akivel tanárosdit játszhatsz!-lett igazán mérges. Az erkély alatt álló szilvafák éppen virágoztak. A lágy szél Loki lábaihoz fújta a rózsaszín virágokat. Úgy kavarogtak a levegőben,mint a táncosok. Megkerülték egymást,majd elsuhantak.

-Kérlek Loki. Neked ehhez van érzéked!-kérlelte a villámisten-tudod hogy Odin csak úgy hagyja rám a  koronát ha az utolsó uralkodói feladatot is el tudom látni. Hogy tudjak tanítani. Ha ez nem sikerül,nem örökölhetem a trónt. Kérlek...-győzködte. Hosszú csend. Csak a szél táncát lehetett hallani és a járőröző katonák kongó lépteit a folyosókon.

-Muszáj mindig ilyen szemeket meresztened?!-forgatta meg a szemeit beleegyezve.-Ezért még tartozol eggyel nekem!-bökött a mutatóujjával Thor fele. A szőkeség elmosolyodott.

-Tudtam mindig is, hogy számíthatok rád. Apánk nem bízik benned,de én igen.-örült a fejének.

-Csak a te apád.-sziszegte oda. Odin lett volna utolsó a sorban akit az apjának nevez. A történtek után....

-Akkor még most menj Loki. Ha megkérhetlek. Most kel fel a nap. Estére jó lenne ha itt lenne..egy..hogyismondjam..diák. 

Loki morgolódva,füstölögve rúgott a virágsziromkupacba amit a szél az erkélyre hordott. Sóhajtott.

-Nagyon sokba fog ez neked kerülni.-vetette oda és öles léptekkel távolodott Odinsontól. Annyira elege van már belőle. Odinból,Thorból! De már nem kell sokat várni. Thor bízik bennem. Ez hiba. Iszonyú hiba. Odin hollóira! Hogy lehet valaki ennyire naiv. Hamarosan eljön az idő,amikor én leszek király. Ők pedig valahol a föld alatt rohadnak majd. 

Szerzett egy lovat az istállókból,miután lement a nagy főlépcsőn és felnyergelte az állatot. Felpattant rá és a bifrösztön végigvágtatva a kapuhoz ment. A szivárványhíd alatt hömpölygött az óriási vizesés. Szinte érezni lehetett,ahogy az egész vibrál. Zúg. Ahogy lezúdúl a sziklaszirtről az a hatalmas víztömeg. Ott pedig,amikor Loki elérte a kaput.....kérte a kapuőrt..vigye őt..midgardra.

**************Flashback vége***********

-Te tökélestes leszel.-állt fel hirtelen az idegen férfi.

-Mi tessék? Hiszen..-akadt el Thrace. Az elöbb csesztem le. Még meg sem hozták  a kávét....és mire kellek én neki?! Kezdett megijedni. Minél hamarabb el akart volna tünni. Miért nem mentem el akkor gyalog a festővászonért amit megrendelt?(Tudniillik,hogy Thrace imád festeni. És jó is benne.) Elhatározta,hogy kifut innen. Ez az ember kezdte megijeszteni. 'Jaimie' ridegen végigmérte. Thrace hirtelen felugrott ülő helyéből és az ajtó fele iramodott. Kivágta az ajtót,mindenki a kávézóban erre felkapta  a fejét. A mi drága Lokink,persze a szemét forgatta. 

Thrace a következő utcasarkig meg sem állt. Behúzódott egy sikátorba és a falnak döntve a hátát szusszant egyet. Gesztenyebarna haja az arcába hullott. Fuuuh. Rég futottam ennyit. Lehunyta a szemeit és hagyta,hogy a légzése és a szívverése utolérje önmagát. 

-Bu!-hallatszott egy unott hang előle. A lány szemei kipattantak és felkiáltott.

-Picsába! -sikkantott.Hogy került ez ide?! És még csak meg sem izzadt! Még csak nem is liheg!

-Csak nem megijesztettem a hölgyikét?-eresztett meg egy vigyort az idegen. Hogy lehet ekkora mákom,hogy egy tökéletes diákba futok bele az utcán?

-Kérem hagyjon békén!-mordult rá-Miért követ engem?!-követelte Thrace a választ. Erre az idegen arca csak rideg lett. Hidegen nézett a lány szemeibe,enyhén oldalra biccentett fejjel,mintha csak a prédát figyelné. Azok a szemek....

-Te szépen velem jössz!-ragadta meg a csuklóját és rámarkolt. Hideg borzongás futott végig a lányon. Hogy lehet valakinek ilyen hideg bőre? Csak hálni jár belé a lélek? 

-Engedj!-ijedt meg mire felfogta mi történt. Pánik fogta el. De a férfi keze satuba fogta Thrace csuklóját. Ütést érzett a tarkóján és érezte ,hogy minden erő kifut a testéből. Minden elhomályosult.(nem nem gyerekek. ilyet otthon tilos csinálni xD) 

Loki a karjába fogta a lányt,a vállára vetette mint egy sózsákot és elkiáltotta magát a sikátorban,ami úgy bűzlött mint egy 5 napos vzihulla a sok szeméttől.

-Heimdall! A kaput!-És a mi csínyes kis hercegünk már repült is Asgard felé.

(Jej! Megvan a második rész. Írjatok kommentet,mondjátok mit javítsak,vagy mi jó úgy ahogy van. Köszi a türelmet a baromságaim iránt. )

(Loki és a Rock'n Roll éljen örökké!   \m/    #brofist )