Mischief and Love /Loki fanfic/ {BEFEJEZETT}

Hová vittek?! Mucsaröcsögére?!

A nagy semmi. A nagy fekete semmi. Ilyen az ha az ember meghal? Semmi fény? Vagy angyalok hada? Örökké a semmiben fog kóvályogni a lelke? Senkivel sem beszélhet? Semmit sem tehet...csak létezhet,test nélkül?

Arra ébredt,hogy iszonyúan hasogat a feje. Mintha csak egy kis gonosz manó belülről akarná szétszedni. A halántékához nyúlt és megdörzsölte. Alig érezte a végtagjait.  A puha talajból ítélve,ágyon feküdhetett. Egy elég nagy és puha ágyon.Hol a pokolban...? De ekkor meghallotta,hogy valaki..valakik beszélgetnek mellette.

-..........És mond miért kellett leütni? Nem lett volna elég ha elhozod?-hallott egy mély hangot megróvó hangnemben. Nem nyitotta ki a szemeit. Jobbnak látta így.

-Azt hiszed majd eljött volna magától?-mondta egy másik hang gunyorosan.-Hogyan lehetsz ennyire naív? Ez még a veszted okozza.-jegyezte meg csípős nyelvvel. 

Ezt a hangot felismerte. Az  a fura pasi.....próbált emlékezni. Kávézó.....futás....leütött!!!!! És ha valami szervkereskedők?! Vagy Isten tudja milyen helyre hozták! A pánik kezdett eluralkodni rajta. Először halgatózni akart,döntötte el. Így legalább megtudhatja mit akarnak tőle. 

-Ez akkor sem volt helyes. És találj ki valamit amivel bocsánatot kérsz!-rótta le a mélyebb hang a fura pasit.Ez ki lehet?

-Na nem. Ez a halandó korcs nekem semm....-ekkor félbeszakadt a mondanivalója. Csend telepedett a teremre.

-Mivan Loki?-mérgelődött az idegen hang. Szóval Loki? Fura név..valahonnan ismerős.

-Felébredt.-mondta ridegen,színtelen hangon. Ettől Thracenek borsódzott  a háta. Tudta,hogy már nem titkolózhat. De nagyon nagyon félt. Kinyitotta a szemeit. Szinte eltátotta a száját. Minden olyan....más volt. A falak szépen díszitve aranyozással,óriási erkélyajtó,bordó függönyökkel. Ő maga pedig egy baldachinos ágyon feküdt. Ez hihetetlen...hol vagyok? Valami....puccos régiségboltban???

-Becsukhatod a szád.-jegyezte meg a fekete hajú szarkasztikusan.-Tessék Thor. A DIÁKOD egy nagy bamba bolond.-szúrta oda. Mi? Bamba bolond?! Na azért...!

-LOKI!-torkollta le a szőke,Thor.-Legalább próbálj meg kedves lenni!-biztatta kissé haragosan. Már kezdett elege lenni. 

-Ja persze. feküdjek is le vele mindjárt?-vonta fel a szemöldökét. A lányra nézett-Végülis nem is lenne..annyira rossz.-vigyorodott el kajánul. Thor vállon boxolta.

-Meg ne merészeld! Ha megfekteted én....-kezdte volna az ordibálát de Thrace megszólalt kissé indulatosan.

-Még mielőtt megtervezitek ki fektet meg először..-recsegte kiszáradt torokkal-megtudhatnám hol a pokolban vagyok?!-villant rájuk a tekintete. Az előbbi félelme haragba csapott át. Milyen jogon..?!

-Sajnálom...-nyugtatta a nagydarab szőke.-megmagyarázok mindent!-próbálta jobb belátásra bírni. Loki csak fújt egyet és a körmét piszkálta unalmában. Nem igazán érdekelte a lány. Sem Thor.

-Hallgatom.-fonta össze Thrace a kezeit. Lüktetett a feje mint az iszonyat. Ezért a fekete hajú még kap!

-Én....-kereste a szavakat.-Thor a nevem. Asgard trónörököse,Odin fia. Téged azért hoztunk ide...-de Loki közbevágott. Thrace csak tátogott. Hogy mi? Ez vagy teljesen meghibbant,vagy a skandináv istenek tényleg életre keltek!

-Idehoztunk?!-mordult rá-te a seggeden ültél míg ÉN elmentem érte!-idegesítette tovább vigyorogva.

-Rendben na!-csattant rá Thor-had fejezzem be.-fordult újra  a lányhoz.