Mischief and Love /Loki fanfic/ {BEFEJEZETT}

Az első tanítási nap avagy hogyan fussunk bele Lokiba,amikor nem kéne!

A reggeli felkelő nap megigéző szépséggel világította be a szobát,ahol Thrace aludt. Álmodott,hogy mit azt már saját maga sem tudta. De megnyugtató volt,hogy egyáltalán valami jót álmodott. Ilyen rég volt már. Kopogásra ébredt.

-Kisasszony?-kopogó halk léptek jöttek egyre közelebbről.-Thor úrfi küldött. Fel kell készítenem a napra.-magyarázta kézségesen a szobalány. De Thrace hunyorogva nézett rá. Mérges volt. Ő még aludni akart! Nagy nehezen feltornázta magát ülő helyzetbe. A szobalány meghajolt.

-Hoztam ruhát is-mutatta meg a kezében lévő egyszerű,sötétkék szoknyát. Szoknya......fúj. Ezt most nem gondolhatják komolyan,ugye?

-Én nem vagyok hajlandó azt felvenni.-jelentette ki Thrace makacsul. Ő aztán nem vesz fel ilyen habos babos valamit. Ezt a..ezt a csúfságot!

-Kérem hölgyem,Thor úrfi ragaszkodik hozzá.-kérlelte a szobalány. Egyszerű kontyban viselte a haját,és vajszínű,unalmas szolgálói szoknyát viselt,köténnyel fölötte. Thrace fintorgott majd elnyomott egy sóhajt. Meghibbantam...

-Rendben.-egyezett bele nagy sóhajjal.-Hogy hívnak?-tudakolta. Szerette tudni mások nevét,ha már beszél is velük. Ez a szobalány pedig kedvesnek tűnt.

A lány zavarában eltűrt egy tincset. Ezt általában nem kérdezik meg.

-Anne. Kisasszony...-hajolt meg újra kicsit. Ő nem tudta még ma reggel,hogy a midgardit miért hozták ide,de elmondták neki,hogy Thor herceg miatt.

-Szép név.-dicsérte Thrace. Kimászott az ágyból,és Anne segítette levetkezni. Thrace ehhez nemigen szokott hozzá. Nagyon furcsa volt ez neki....De tűrte. Itt ez a szokás. És egy ideig itt lesz,úgyhogy próbálja megszokni.

-Kész van kisasszony.-fejezte be Thrace öltöztetését. A lány megnézte magát a tükörben. Wow....ilyennek még sosem láttam magam.... Apró mosolyt eresztett meg. Furcsa volt látni,hogy szépen is tud kinézni. Megköszönte Anne-nek,majd megkérdezte hova kell mennie. A szobalány elmagyarázta neki,hogy a könyvtárba kell mennie,ott várja Thor herceg. Ott fogja 'tanítani'. Thrace biccentett és halk léptekkel kiment a szobából. A súlyos tölgyfaajtó becsukódott mögötte. Próbálta követni az utasításokat Anne-től,hogy merre kell menni a könyvtárhoz,de akárhogy igyekezett. Eltévedt. Na szuper....hogy lehetek ennyire béna? Most mit csinálok? Nem ismerek itt senkit!

-Úgy látom,hölgyike,eltévedt. Nemde?-hallotta maga mögül a tenyérbemászóan sunyi hangot. Megpördült,és ott állt előtte a fekete hajú herceg. Úgy vigyorgott mintha csak most nyerte volna meg a lottót. Thrace hátán mintha jeges kéz kúszott volna fel,és rátekeredett a nyakára. De nem szólt. nem adja meg Lokinak azt az örömet,hogy elmondja: Igen elveszett.

-Jaj édesem!-mondta gunyorosan. Meghajolt,de minden mozdulatából sütött a megvetés.-Ugyan. Szívesen segítek neked. Bármikor.-kivillantotta 32 fogas mosolyát. Honnan tudja,hogy elvesztem??? Mondjuk...nem nehéz ezt nem észrevenni. Átkozta magát ezért.

-Gyere csak! Elvezetlek a könyvtárba.-nyújtotta a karját. A lány grimaszolva karolt belé. Hihetetlen egy alak!!! Loki lassan,halk csizmakopogással kísérte a könyvtárig. Thrace legszívesebben elrántotta volna a kezét és messze futott volna. De tudta,hogy nem teheti meg. Közben megfigyelte a folyosókat. Egyfolytában járőröző katonák,aranyozott oszlopok mellett mentek el. Itt minden....olyan fényűző....Látott csodás csatajeleneteket ábrázoló festményeket. Az egyiken embereket látott vértbe öltözve,az általa látott Asgardi őrökéhez hasonlót. A festményen magas,szikár kék.....óriásokkal küzdöttek. Óriások? Ez egyre bizarabb....Amikor odaértek, Loki elengedte,megcsókolta lágyan a lány kézfejét. Thrace már éppen összeszedte volna magát,hogy megköszönje,de Loki megelőzte.