NamJin Story

1. rész

Az egész pár évvel ezelőtt történt, egy tavaszi délután. Hazafelé mentem, fáradtan, alig láttam ki a fejemből.
A suliban mindig szekáltak, nem voltak barátaim. Mindig egyedül ettem.
Egyik nap, belémkötöttek.  Nem voltam az a bátor típus aki vissza mer szólni, szóval csak hagytam magam, hátha előbb szabadulok.
Sajnos nem így lett.  Több héten keresztül így telt el minden napom.
El kellett mennem egy másik iskolába.
Amikor átvettek, nem gondoltam, hogy az az iskola amiben ez előtt voltam, milyen romos.
Nagyon kellemetlenül éreztem magam, amiért én nem vagyok olyan, mint a többiek. Azt hittem, hogy itt se lesznek barátaim, és itt is rám fognak szállni a diákok.
Az első napomon, az első órám OFŐ volt,  így egyértelműen be kellett mutatkozni az osztálynak.
-Sziasztok!  Kim Seok Jin vagyok, 17 éves.
-Köszönjük Jin!  Kérlek ülj le, válassz egy helyet! - mondta Mrs. Dann körbemutatva az osztálytermen.
Láttam, hogy hátul van egy üres pad, így oda ültem.
Kicsengettek.
    Mindenki kiment a folyosóra, én úgy terveztem bent maradok /mint az előző sulimban mindig/ de mint kiderült, itt ilyet nem lehet.
   Az első napon megismerkedtem Jung Ho Seok és Park Jimin osztálytársaimmal. Nagyon kedvesek voltak hozzám. Később csatlakozott hozzánk Min Yoongi és Jung Jungkook. Ők hoztak magukkal még egy barátot, Kim Tae Hyung nevű barátjukat. Mindenkivel nagyon jól kijöttem.  Egész jó banda lettünk, de mindig emlegettek egy másik tagot. Akkor már 4 napja nem volt suliban. Nagyon kíváncsi voltam, reméltem hogy vele is ugyan olyan jól ki fogok jönni, mint a többiekkel.
- Jin, ugye? - jött felém Hoseok, 2 üveg ásványvízzel, amiből az egyiket nekem adta
- Igen? - néztem rá csillogó szemmel
- Kérlek, ne hívj Hoseoknak, legyek csak Hobi, vagy Hope, oké? - tette vállamra a kezét, közelebb hajolva-
-Rendben! - mosolyodtam el kicsit zavartan-
-És ha lehet, engem hívj Sugának. - lépett körünkbe Yoongi.
-Engem pedig Tae-nak - mosolygott a széken elterülve Taehyung
-Oké - mosolyogtam még jobban, mint eddig. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar összebarátkozunk.
  Pénteken a 3. óra után együtt lógtunk az új ismerőseimmel a folyosón, amikor Hope felkiáltott :
-Na mi van?  Téged is lehet látni? - mondta mosolyogva. A többiek is odakapták a fejüket a hangos felkiáltásra
-Szia RM, rég nem láttunk, mi történt veled megint?  - kérdezte Jimin, de RM nem tudott válaszolni, mert Suga félbeszakította - Biztos megbotlott a semmiben - erre hangos nevetés volt a reakció, én persze nem értettem miről van szó.
-Haha... Nagyon vicces - mondta RM- Ki az új tag?
- A nevem Kim Seok Jin. Új vagyok a suliban. - álltam fel, szemben vele.
- Én Kim Nam Joon vagyok, örülök a találkozásnak! - nyújtotta a kezét, természetesen kezet fogtam vele, aztán visszaültem a helyemre
-Szóval mi is történt veled megint? - tette fel újra a kérdést Tae, aki még mindig mosolygott Suga kijelentésén.
-Megcsúsztam a lépcsőn, ennyi az egész - forgatta a szemeit, majd leült mellém.
-Hmm... Milyen meglepő.. -tette hozzá finoman Jimin - sose tudsz vigyázni magadra.- Ezen persze megint mindenki elmosolyodott.
Így ment ez aznap minden szünetben. megtudtam, hogy Namjoon nagyon sűrűn megsérül.
   Amikor hazaértem, ledobtam a táskám, és ledőltem az ágyra.  Sosem gondoltam volna, hogy pár nap alatt így össze tudok barátkozni bárkivel, főleg nem 6 emberrel.
Lezuhanyoztam, épp készültem lefeküdni, amikor megzizzent a telefonom. Nagyon megijedtem, mert nagy volt a csend.
Feloldottam a kijelzőt, és láttam hogy messengeren bevettek egy csopiba, aminek a neve BTS.
Az első üzenet Jimintől jött

Ezt a képet suli után csináltuk. Ez volt az első kép, amit velük csináltam.
Az új társaimmal.