Nagyon sokáig kint voltunk a tisztáson. Kb. este 11 felé, viszont tényleg elindultunk a faházhoz.
- Ugye most sem fog jönni egy vonat se? - kérdeztem félve.
- Ne aggódj - ragadta meg a kezem - csak azért mondtam, hogy erre jár vonat, hogy gyorsabban ideérjünk - mondta, majd láttam, hogy a félhomályban kacsint egyet - Nem szerettem volna, hogy bárki lásson minket erre jönni.
Milyen furfangos. Ezért aggódtam egész úton, hogy nehogy előbb jöjjön a vonat. Csodás.Mikor visszaértünk a házhoz, Namjoon ledőlt az ágyra.
- Elmentem lezuhanyozni - mondtam. Felkaptam a pizsim és indultam is a fürdőbe. Mire végeztem, Namjoon keresztben az ágyon elaludt, vagyis esélyem se volt lefeküdni.
Nem volt más lehetőség, leültem a fotelbe, és ott próbáltam elhelyezkedni. Nagynehezen sikerült is.
Arra ébredtem, hogy Namjoon felemel a fotelből, és átrak az ágyra, majd betakar és mellém fekszik.Reggel amikor felébredtem, Namjoonnal szemben feküdtem. Az arcunkat pár centi választotta el. Nem zavart a pozíció, ezért nem is mozogtam. Csak néztem Namjoon-t ahogy alszik.
Kis idő után kinyitotta a szemét. Nem tudom, hogy az ijedtségtől, vagy azért mert zavarban voltam, de úgy arcon tenyereltem, ahogy kell.
- Ezt miért kaptam? - kérdezte álmos hangon.
- Bocsi, nem akartam - ültem fel megnézni, hogy jól van-e - nem tudtam, hogy ébren vagy.
- Semmi gond - mondta, majd a fejét kidugta a takaró alól, de csak annyira, hogy a szeme látszódjon - ugye tudod, hogy ezt most megjegyzem? - mondta összehúzott szemmel.
- Tényleg bocsi - mentegetőztem - nem direkt volt.
- Uhum, de azért kedves vagy, mert megvártad amíg felébredtem - mosolygott.
- Komolyan nem direkt volt. Egyszerűen megijedtem - próbálkoztam, de hirtelen rámdobta a takarót, és konkrétan betekert. A hátamra fektetett, és ráült a hasamra.
- Na most megbánod - mondta, majd teljes testével rámfeküdt.
- Összenyomsz - szenvedtem.
- Az a cél - nevetett.
Kinyílt a bejárati ajtó. Hobi meglátott minket, majd vörös fejjel, egy amolyan 'upsz, bocsi, nem akartam zavarni' kézfenntartással kiment.
Na ezt hogy magyarázzuk ki?
- Ez... Kínos... - nézett rám Namjoon.
- Az... - helyeseltem.
Leszállt rólam, majd visszahívtuk Hobit.
- Én nem akartam megzavarni semmit. - mondta Hobi zavartan.
- Nem zavartál meg semmit - mondtam.
Nagyon nagy kínos csend uralkodott a szobában.
- Én szerintem ellépek innivalóért a pincébe - mondta Namjoon, majd elment körünkből.
Hobi érdeklődve figyelt rám.
- Miről is maradtam le?
- Semmiről.
- Ahham... Csak beképzeltem magamnak, hogy Namjoon rajtad van, és te nyögdécselsz. - jelentette ki szarkasztikusan.
- Egy : csak azért nyögtem, mert Namjoon rámfeküdt, és nem volt túl felemelő érzés. Kettő : semmi OLYAN nem történt. - fejeztem ki magam.
Namjoon közben visszajött.
- Szóval, - kezdte a mondandóját Hobi - ha bármiben segítségre van szükségetek, itt vagyok, értem? - vizslatott minket. Mi bólintottunk, majd ő fojtatta :
- El kell utaznom. És most nem a közelbe. HA bármi történik, felhívtok Skype-on vagy bárhol - mutatott a telefonjainkra - HA nincs gond, akkor is szeretném, hogy néha életjelet küldjetek magatokról. Nem nagy kérés, de kérlek, tegyétek ezeket meg. - mondta Hobi. Látszott rajta, hogy komolyan gondolja.
- Holnap haza kell mennem. - fejezte be mondandóját Hobi.
Mindannyian elhallgattunk.Este megágyaztam mindenkinek.
Hobi kiment az udvarra. Én leültem az ágyra. Namjoon leült mellém.
- Vajon mi történt? - kérdezte közel hajolva hozzám.
- Nem tudom. - válaszoltam a legőszintébben.
- Én elmegyek zuhanyozni. - mondta, majd elment.Én kimentem Hobihoz. Vittem ki neki egy pulcsit, mert csak egy egyszerű póló volt rajta.
- Minden rendben? - ültem le mellé a hintaágyra.
- Nem igazán.
- Ha szeretnél beszélni róla....
- Majd ha ennek az egésznek vége lesz. Mindent elmesélek, igérem - simította meg a hajam.
- Rendben. Én várok. - mondtam, majd a vállára hajtottam a fejem.
- Én is elvárom, hogy keress..
Bármi van, mi itt leszünk.Bementünk a házba, majd lefeküdtünk aludni.
Én a tetőtérben aludtam, Namjoon és Hobi lent a bejáratnál.
Csak forgolódtam. Mi történt? Miért megy el? Mikor jön vissza?
Minden egyes apró gondolat elárasztotta az agyam.Haii srácok! Látom gyarapodunk.. Örülök, hogy van, akinek tetszenek az irományaim^^
A következő rész szintén egy hét múlva érkezik. Úgy tervezem, hogy heti egy rész biztos hogy lesz a jövőben.
Igyekszem minnél hosszabb részeket írni.Ery voltam,
Fighting!
BẠN ĐANG ĐỌC
NamJin Story
FanfictionAz egész egy nézéssel kezdődött. Nem tudtam ki ő, de tudtam, hogy ő az igazi. Azon a tavaszi napon minden megváltozott. Az életem egy hatalmas fordulatot vett, amit kicsit sem bánok. A nevem Kim Seok Jin, és ez az én történetem.