Mellettük [SZÜNETELTETVE]

37.fejezet

Hanna szemszöge:

Nem hiszem el hogy ezek ketten képesek voltak megerőszakolni de most komolyan azt tidtam hogy a bohóc hülye na de akkor is én még mindig sírtam majd érzem hogy Jason kihúzza magát belőlem majd LJ-vel lepacsiznak és itthagynak. Nahh ez most komoly!? Csak engedjenek vissza Jeffhez ezt még vissza adom nekik de abban kegyelem nem lessz.

Jason szemszöge:

Úristen mit tettem elhozattam Hannát és most miattam sír...az egy dolog hogy a bohócot szeretem de Hanna azon a napon akkor is azt mondta hogy köszöni hogy a 'barátja' vagyok de most őszintén milyen barát az ilyen miután Hannától kijöttünk LJ egyből ajkamnak esett és hozzám dörgölőzött én csak bele mosolyodtam a csókba. Hamar be esteledett LJ korá elment aludni hogy reggel frissen ébredjen...itt az idő most Hannát elviszem Jeffhez.

Jeff szemszöge:

Aggódom Hannáért ilyen sok időre csak nem megy el...remélem nem esett semmi baja de nem bírom muszáj oda mennem az erdőbe mikor meglátom Jasont akinek a karjaiban az én csajom fekszik én egyből kiakadok és letámadom Jasont hogy ezt mégis hogy a f@szomba képzelte Jason erre csak a kezembe nyomta Hannát és próbált volna elrohanni csak az én törpém elkezdett fájdalmasan nyöszörögni -cica mi a baj?- kérdeztem tőle mikor a bohóc is előbukkant egy bokorból Hanna megkért hogy tegyem le én teljesítettem kérését és letettem Hanna csak széttárta a kezeit ès megjelentek a fekete szárnyai. Fiúk mit csináltatok!?

Hellobellolabello itt is lenne az új rész neharagudjatok hogy ilyen későn hoztam részt jó olvasást😘😘❤💀