Az utolsó elsőm.(befejezett)

Nyolcadik

>>Kim<<
•••••••••••

Reggel van.A nap erőteljesen süt,és bevilágítja a szobát.Persze itt még sötétítő sincs..Hallottam,hogy a folyosón már nagyba munkálkodnak a nővérek,és néhol a reggelis kocsi hangja is megütötte a fülemet.
-Jóreggelt-nyílt ki az ajtó.
-Jóreggelt-motyogtam erőtlenül.
-Fél óra múlva lesz az első vizsgálatod addig készülj el.Reggelit most nem ehetsz de később megkapod ha igényt tartassz rá-majd kisérált a nővér.
Az komoly...pedig farkas éhes vagyok..na mindegy..Az éjjeliszekrényemen kezdtem kutatni fésű után,majd végül megpillantottam az ablakpárkányon.Lassan felültem,megigazgattam kórházi hacukám,majd gyenge lábaimra engedve súlyomat felkeltem.Apró és jólmeggondolt lépések után odaértem a kiszemelt tárgyhoz.
Gyorsan megfésültem derékig érő hajamat,mikor megszédültem és az orrom vére is eleredt.
Nem hagyta abba.Csak folyt mintha muszáj lenne neki.
-Hívjanak orvost!-kiáltotta el magát a nővér a szobába lépve.
Én ekkor már a földön hevertem és köpködtem a vért mert már a számba is átfolyt.A ruhám teljesen átázott,és a fejem majdnem kettéhasadt.
-Hordágyra!-mondta az orvos,majd két erős kezet éreztem magamon és már egy másik szobába voltam.
-ki kell égetni ezt az eret az orrodból.
Ezeket már alig hallottam mert már nemigen voltam magamnál.

Infúzióra kötve keltem,és sötét volt.Egyedül voltam,és nemtudom mi történhetett velem.Nem emlékszek semmire szinte.
-Hát ébren vagy-mosolygott kedvesen a belépő orvos.
-Mi történt?
-Kiégettünk egy éret az orrodból,aztán vizsgálatra vittünk.Elkaptál egy újabb vírust,de még nem értjük az egésszet.A sok orrvérzés és rosszullét nem jelet túl jót...
-Na ne..-mondtam flegmán.
-Itt jó kezekben vagy nyugodj meg.Valószínű benttartunk már a héten,de hétfőn hazamehetsz.
Ezek után újra magamra maradtam,és vártam,hogy Theo meglátogasson,de nem jött..Miért is gondoltam,hogy tényleg érdeklem..Ugyan..Az nem az én életem lenne.
Könnycseppek lepték el az arcmat,és közbe álomba szenderültem.