*Cassie szemszöge*
Már majdnem elaludtam, mikor megcsörrent lent valami, én pedig pattantam, és szaladtam le a konyhába. Az óra jelezte, hogy kész a teám, és kivehetem belőle a filtert. Kivettem, kidobtam a kukába, és már rögtön szaladtam is fel az emeletre, hogy ne maradjak le a kedvenc részemről. A Szólíts a nevedent néztem, ami az egyik kedvenc filmem, és nagyon tudok rajta sírni. Az egész egy olyan film amiben úgy érzed, mintha átélnéd az egész sztorit. Nagyon mélyreható film.
- Már megint a Szólíts a nevedent nézed? - jött be anyukám mosolyogva. Már régóta tudja miről szól az egész film, és mindig ő vigasztal meg utánna. Mit ne mondjak, nagyon szoktam utánna sírni.
- Igen. - válaszoltam mosolyogva.
- Hanyadszorra is? - kérdezte nevetve, én pedig elkezdtem a fejemben számolni, de nem igazán sikerült.
- Nem tudom - biggyesztettem le szomorúan ajkaimat, majd tovább néztem.
- Oké, akkor hagylak nézni - mondta, majd kiment az ajtón, amit becsukott maga után. Úgy érzem nagyon jó kapcsolatom van anyukámmal. Mindent meg tudunk beszélni, és olyan, mint egy legjobb barátnő.
Pár perccel utánna megcsörrent a telefonom. Shawn hívott. Fogalmam sincs mit akart ilyenkor tőlem.
- Szia. Tudunk valamikor találkozni? - kérdezte szárazon. Hú, ez már rosszul kezdődik.
- Szia. Igen, azt hiszem. Mikor és hol? - kérdeztem, mert már kíváncsi voltam.
- Úgy gondoltam, elmehetünk egy Starbucksba, ha neked megfelel. Vagy valami nyugisabb helyet szeretnél? - kérdezte, én pedig már aggódni kezdtem, hogy mi a baj.
- Shawn, történt valami? Hallom a hangodon, hogy nem vagy jól - aggódtam.
- Nem történt semmi, csak szeretnék veled beszélgetni, mert már régen találkoztunk - zárta le, én pedig duzzogva, de elmormoltam neki egy oké-t. Majd elköszöntünk egymástól, és letette a telefont. Nem tetszik nekem ez a hangnem.
Shawnnal megbeszéltük, hogy holnap vagyis szerdán találkozunk a Starbucksban, mert valami nagyon fontosat kell velem megbeszélnie.
\Másnap\
Reggel 8:30-kor szólt az órám. Kikászálódtam az ágyból, majd elmentem a fürdőszobába. Gyorsan lezuhanyoztam, megfésülködtem, megmostam a fogam, majd lementem reggelizni. Már nagyon vártam a találkozót Shawnnal.
- Jó reggelt! - köszöntem mikor leértem, de kicsit meglepett, hogy anya itthon volt. - te hogyhogy itthin vagy? - kérdeztem anyától.
- Azt hittem, örülni fogsz neki - mosolygott rám. - szabadságot vettem ki erre a napra, hogy veled tölthessem - nézett rám, majd hozzám jött, és átkarolta a vállam.
- Bocsi anya, de ma Shawnnal találkozom. Még tegnap este felhívott, hogy valami fontosat kell megbeszélnünk, én pedig már kezdek aggódni - kezdtem el tördelni az ujjaim, mire anyu rácsapott a kézfejemre. Nem szereti, ha ezt csinálom.
- Ó. Rendben, megértem. Ha nagyon fontos menj nyugodtan - mosolyodott el, en pedig egy öleléssel megháláltam az égnek, hogy egy ilyen anyukám van, mint Ő.
Gyorsan megreggeliztem, majd elindultam a Starbucksba. 10 perc gyaloglás után oda is értem. Benyitottam, mikor megpillantottam Shawnt. Göndör haja megnőtt azóta, mióta nem találkoztunk. Nagyon jól állt neki a hosszú haj. Egy fekete csőnadrág és egy fekete rövidujjú volt rajta, ami kiemelte izmos felsőtestét.
Uramisten, de jól nézett ki.- Szia, Shawn - mentem a boxhoz, majd leültem vele szembe.
- Szia - köszönt hidegen. Hallottam a hangjából, hogy valami nagyon nagy gond lehet. - hogy vagy? - kérdezte, én pedig meglepődtem kérdésén.
- Én jól, de veled mivan? Mesélj, kérlek. Azóta aggódok, mióta felhívtál, és próbáltam...
- Elköltözünk. - jelentette ki fájó hangon.
- Tessék? - kérdeztem vussza hitetlenkedve.
- Jól hallottad. Meg kell szakítanunk minden kapcsolatot. Aaliyah rossz társaságba keveredett, és ezért el kell költöznünk Norvégiába. Sajnálom, nem én döntöttem így. - hajtotta le a fejét sajnálkozóan.
Szemeim fátyolosak lettek, és egyszerre teljes ürességet éreztem szétáradni a testemben. Nem teheti ezt velem. Már úgy tekintettem rá, mint a legjobb barátomra. A plátói szerelememre.
- Hé, ne sírj kérlek. - fogta meg az asztalon lévő kezemet. Felnéztem rá, majd azt vettem észre, hogy közeledik. Nem mozdultam, mert már nagyon akartam ezt.
Úgy látszik, Ő is.Orrunk összeért, majd puha ajkát éreztem meg ajkaimon. Elkezdte mozgatni, majd én is esetlenül elkezdtem, aztán úgy ahogy belejöttem.
Levegőhiány miatt elváltunk, majd rámosolyogtam Shawnra.
- Nehéz lesz nélküled - mondtam ki az igazságot. Egyszer élünk.
- Nekem is nehéz lesz nélküled. Holnap délben indul a gép. Kijösz a reptérre? - kérdezte angyali arccal.
- Persze, hogy kimegyek. Csak majd még hívj, hogy mikor - mondtam majd megszorítottam a kezét. Bólintott, majd felálltunk az asztaltól és az ölelésébe vont. Annyira szorosan tartott, hogy azt hittem megfulladok, de közelsége nagyon jól esett.
Elváltunk egymástól, majd kimentünk az ajtón és mindketten ellenkező irányba indultunk el.
- Megérkeztem! - kiáltottam el magam. Anya kijött a konyhából, majd lisztes kezeit megtörölte konyharuhájában, majd megölelt.
- Jó volt Shawnnal? - mosolygott rám, nekem pedig eszembe jutott, hogy néhány óra múlva itthagy. Fátyolos lett a szemem. Anya aggódóan nézett rám.
- Mi a baj? Megbántott? - kérdezte rögtön, mire én megráztam a fejem, majd erős zokogásba kezdtem.
- E-el fo-fog hagy-ni - nyekegtem. Próbáltam ertelmesen mondani, de nem nagyon sikerült.
- Ó, szívem. - nézett rám, majd tarkómat megfogva vállára hajtotta fejem. - az első szerelmi csalódás - álla vállamon pihent, ezért éreztem, hogy elmosolyodik. Én csak tovább sírtam, és azon gondolkodtam, mit fogok kezdeni az életemmel Shawn nélkül.
Sziasztok. El sem tudom hinni, hogy mindjárt vége a könyvnek. Még lesz egy rész + még egy epilógus. Addig is itt van ennyi idő után az új rész, ami kerek 800 szavas. Ha tetszik voteoljatok és kommenteljetek.
Ölel mindenkit
Barbi❤
DU LIEST GERADE
First meeting (S.M.) ✔
Fanfiction-Szóval, utálod a Magcont?-kérdezte én pedig unottan ránéztem. -Ki nem állhatom. Ahogy azok a kisfiúk teszik az eszüket a színpadon ezer meg ezer visítozó lány mellett pfu...nem az én stílusom-húztam el a szám, majd lenéztem a földre. -Hát azt még m...