First meeting (S.M.) ✔

🌞twenty

*Shawn szemszöge*

Aaliyah már 5 órája elment, én pedig már kezdek aggódni, mert rám van bízva. Szerintem fifázok egy kicsit, hátha elveszi a gondolatomat.
3 óra múlva arra keltem fel, hogy valaki becsapja a bejárati ajtót. Gyorsan lerohantam, és Aaliyah állt ott fáradtan és csalódottan. Már éppen kezdtem volna leszidni, mikor megszólalt.

- Kérlek Shawn, most ne. Holnap elmesélem, de most nagyon fáradt vagyok. Ha megengeded, lefeküdnék aludni - indult meg a lépcső felé, aminek lentről az utolsó fokán álltam.

- Ha bármi van, nekem nyugodtan elmondhatod - fogtam meg karját, majd rámnézett, és bólintott egyet. Addig figyeltem, míg fel nem ment a lépcsőn, és bekanyarodott a szobájába vezető úton. Mostanában nagyon furcsa. Mintha valamit rejtegetne, titkolna előttem.

Tizenegyig ezen gondolkodtam. Akkor ilyen az ember, ha valami olyan szervezetben van benne, ahol senki nem mondhat el semmit. De hisz ő... Ő biztos nem tenné ezt. Nem nézném ki Aaliyahból, hogy valami szektában vagy esetleg a maffiában van benne. Ez lehetetlen. Igaz az olasz maffia jófejnek tűnik, de nem, ilyenre még gondolni sem gondolok. Aztán valahogy Cass-re tévedtek a gondolataim. 

Mert valahogy nem megy ki a fejemből.

- Shawn, el kell mondanom valamit! - rontott be Aaliyah a szobámba. Csak hogy tisztázzuk, éjszaka háromnegyed tizenkettő volt.

- Ilyenkor? Hát nem bánom - ültem fel az ágyamban, majd Aaliyah-ra néztem, és az ágyra invitáltam, hogy üljön le.

- Uhm... ez nagyon kínos nekem. Szóval, gondolom észrevetted, hogy mostanában nagyon sokat járok el itthonról, és ennek nem az az oka, hogy a barátnőimmel találkozom este tízkor - vallotta be, nekem pedig elkezdtek forogni az agyamban a fogaskerekek. Talán mégis tartozik valahova? Vagy csak valami más program? Nem, azokat nem szervezik ilyen későre.

- És, megosztod velem, hogy hova jársz el? - kérdeztem. Ezután egy tíz perces hatásszünet következett, majd Aaliyah teljes megbánással a szemében rámnézett.

- Shawn, én benne vagyok a maffiában... - nyögte ki, mire nekem leesett az állam. De hát tíz perccel ezelőtt még azon gondolkodtam, hogy biztosan nincs benne semmilyen szervezetben, meg ilyenek, de hát mégsem volt igazam.

- És milyen szereped van? Talán te ölöd az embereket? - kérdeztem némi gúnnyal a hangomban. Gondolom te sem beszélnél máshogyan, ha a tesód háromnegyed tizenkettőkor berontana a szobádba, és elmondaná, hogy benne van a maffiában.

- Én vagyok a csapat esze - felelte, én meg erre már nem tudtam mit válaszolni. Csak egyetlen kérdés forgott bennem:

- Miért?

- Tudod, mióta nagymamánál agydaganatot észleltek, és nagyon sokba került a műtét, ezért elkezdtem először csak brigád munkát keresni, de sehova sem vettek fel. Aztán jött ezzel az ötlettel Eric, egy régi barátom egy nyári táborból, és igen, először vitatkoztam, hogy mi bajod van, ilyenben biztos nem leszek, de egy hét után, mikor még mindig nem volt állásom, elfogadtam ezt. Alá kellett írnom egy szerződést, amiben az állt, hogy vállalom-e ezért a felelősséget, és, hogy tartom a szám az egész dologról. Hát ez csak két hónapig sikerült.

- Te már két hónapja csinálod ezt az egészet? - akadtam ki véglegesen. - Nem tudtuk volna ezt megbeszélni? Hisz nekem ott van a Magcon, egy hónapi fizetésem van vagy ezer dollár! Miért nem szóltál, hogy neked ennyire fontos? - most már konkrétan kiabáltam. Aztán kicsit lehalkítottam a hangom, és tovább szidtam. - Egyáltalán hogy vehetnek fel egy maffiába egy tizenöt éves lányt? Az isten szerelmére, még előtted áll az élet! - szidtam suttogva. Aaliyah lehajtotta a fejét, szemében teljes megbánás csillogott. - Ezt már úgy se tudjuk vissza csinálni. Még kilépni se tudsz belőle!

- Tudom, Shawn, tudom, oké? Mostanra már én is megbántam az egészet, de rájöttem, hogy a megbánással nem érek semmit! - kiabálta, majd kiviharzott a szobából. Egyedül maradtam a gondolataimmal. Hogy tudott ilyet csinálni?

Sziasztok! Nagyon sokat késtem, tudom, de az utóbbi időszakban, még sosem éreztem magam ennyire megalázva, de nem azért jöttem, hogy sajnáltassam magam!! ITT AZ ÚJ RÉSZ!!! Ez most NAGYON másabb, mint a többi, és ahogy mondtam már csak 2-3 rész, és befejeztem a könyvet. Most nagyon azon vacillálok, hogy happy en leszen vagy sad end. Írjátok meg kommentben, hogy ti melyiket szeretnétek! (Nem biztos, hogy az szerint fogok választani, de azért kíváncsi vagyok a véleményetekre.)
Ölel mindenkit:
Barbi💞