Az örökké hosszabb, mint gondolnád! • Levi x OC

Part 17

•Natasha szemszög•

Mikor felkeltem ugyanolyan pozícióban voltunk Levi-jal, mint ahogy elaludtunk (egymással szemben, egymást ölelve). Pár másodperccel utánam elkezdett Levi is ébredezni. Nem szóltunk egymáshoz csak fürkésztük egymás arcát. Miután már jó ideje farkas szemet néztünk, Levi hirtelen egy puszit nyomott a homlokomra.Erre mindketten elmosolyodtunk. Majd jött bennem, hogy Levi még bennem van. Egy kicsit (nagyon) elpirultam. A szememmel próbáltam jelezni neki a helyzetet (folyamatosan az ő szemébe, majd lenéztem). Furcsán nézett rám, majd szépen lassan lenézett ő is és leesett a tantusz. Kínosan néztünk egymásra. Nem tudtunk mit kezdeni magunkkal. Végül úgy jött ki az egész cikis szituáció, hogy Levi a hátamra fordított (így ő felém került) és a lehető legfinomabban próbálta kihúzni. Amikor még csak bennem volt és nem mozgott azt szinte nem is érezte, de amikor már a hátara fordított akkor is belém nyilallt egy éles fájdalom. De aztán amikor elkezdte kihúzni........... au, meghaltam. Mindegy. Lényeg, hogy a tegnap este után minden porcikám fáj, nem az hogy még (csak) a csípőm. Levi kikelt az ágyból.

-Te nem jössz? -kérdezi tőlem kérdően (na ezt jól megmondtam XD)

-Hát, ami igaz az igaz. Háááát.....moccanni nem bírok. -vigyorgok egy elég kínos mosollyal.

-....... tch. -néz rám végül is valamennyi megértéssel.

-Ne cözzél nekem. Ez végül is a te hibád. Egyébként neked nagyon elég bő szókincsed van, hogy állandóan csak cözzöl. -leszek kissé pukkancs (Pindúr Pandúrok jej)

Ekkor odajött hozzám és felkapott (a menyasszony testtartásban).

-Wááh. Wát ár jú dúingh. -nézek rá elég fájdalmasan, mert sikerült pont a derekamnál :'l.

-Na szerinted? -néz rám "fentről".

-Oké oké, de egy: teljesen meztelen vagyok, kettő: kérlek, most fogj meg bárhol csak a derekam és területét kíméld.

Valahogy hirtelen már köntösben voltam és rám teleportált egy bugyi is. Oké nekem végül is így megfelel. Amíg nem fáj addig jó.  Most kivételesen örültem, hogy nincs messze a szobám Levi-étól. Azt hittem, hogy odavisz, de hát csalódnom kellett. Ahelyett, hogy a szobámba vitt volna egyenesen a fürdőbe vitt és az eddig rám teleportált ruhadarabokat lehámozta rólam (már amennyi volt rajtam). Meleg vizet engedett a kádba és ő is levetkőzött (neki is nagyon tartalmas volt a vetkőzés, mert csak egy boxer volt rajta). beültetett magával szemben. Egy ideig kínos csend honolt. Majd végül Levi törte meg ezt:

-Bocsi, hogy tegnap beléd haraptam. -mondja miközben végig simít a nyakam és a vállam találkozásánál, ahol ott éktelenkedik 4 szemfog nyoma. 

Ahogy végig vitte ott a kezét megjelent az egyik hegem. Levi kikerekedett szemekkel nézett rám. Nem érti. De meg is értem. Ezt senki nem tudja, de úgy tűnik most lelepleződtem. Gyorsan elrántottam a vállam és a kezeimet a kereszteben a két vállamra raktam takarás képpen. Éreztem, ahogy a mellkasomról (+vállamról) és a hátamról is folyik le a vegyszer. Levi elrángatta a kezeim és még jobban ledöbbent. Majd hirtelen megfordítottam, így feltérképezte a hátam is. Én némán zokogni kezdtem, amit csak akkor vett észre, amikor visszafordított. Hirtelen magához szorított. Nem öleltem vissza. Az egyik kezemmel a számat fogta be, hogy ne engedje tovább a hangomat, a másik pedig Levi mellkasán pihent.

-Hogy nem vettem eddig észre? -motyogja alig hallhatóan.

-Úgy...úgy hogy....... -toltam el magamtól és próbáltam megszólalni a nagy sírásban. Majd végül csak ezeket sikerült kinyögnöm; -vegyszer, ennek több ideig meg kellett volna maradnia, de már egy hete nem kentem be új-újra. -aztán sírtam tovább remélvén, hogy valamennyit megértett belőle.

Nagyon rossz emlékek fűztek ezekhez a sebekhez. Az egész felső testem elöl, hátul tele volt velük. Legtöbbje már metszette (na a matek tanárom örülhet) egymást. De amit még Levi nem vett észre szerencsére, hogy azért a lábam is éktelenkedik egy pár hosszabb heggel/sérüléssel.

-Te vegyszerrel takargattad magad?! Hogy jutott eszedbe vegyszert kenni magadra?! Mégis mióta vannak ezek rajtad?! -bombázott a kérdéseivel.

-Száll-szálljunk ki. -csak ennyit tudok mondani.

Levi kihasználta a vámpírságát és mire kettőt pislogtam már az ágyában feküdtünk ölelkezve. Majd' megfulladtam úgy szorított.

-Le-Levi ne-nem kapok leve-levegőt. -nyöszörögtem oxigén hiányosan.

Engedett a szorításból és mélyen a szemembe nézett, amiből már el-el állogatottak a könnycseppek. A szemeiből ezer meg egy kérdés világított. Majd meg sem várva míg újra megkérdezi, felültem (már amennyire tudtam ._.').

-Én 4 éves koromba kerültem árvaházba még Magyarországon.

-Oké, ezt tudom. -vágja rá rögtön, amin eléggé meglepődök, de mondom tovább.

-6 évesen elkezdtem iskolába járni. Nem sokkal rá örökbe fogadott egy házas pár. A alkesz, drogos bántalmazó "szülők" társaságát erősítették. Ezen felül még szétcsalták is egymást állandóan és mindig engem vettek elő minden bajnál. Minden este vertek, illetve késsel vágdostak és szúrogattak. Mikor betöltöttem a 13-at visszamentem abba az árvaházba ahonnan elhoztak és mivel akkorra már eléggé "fegyelmezési problémás" voltam a "magas szinten" elküldtek Oroszország egyik külvárosába a Sword & Cross árvaház/fegyház-ba. Több, mint négy és fél évig voltam ott és minden este volt büntetés, azaz verés a "rossz magatartás"-ért. -ismét elkezdtek záporozni a könnyeim. Most először mondom el ezt bárkinek is.

Szorosan magához ölelt és az államat egy forró, szenvedélyes csókra emelte. A fejemet simogatta végig és úgy nyugtatott. Kissé megkönnyebbültem, hogy végre elmondtam valakinek, de ezek még csak kicsit több, mint 5 éve történtek és még most se tudtam feldolgozni csak elnyomni. Sokat segített, hogy Levi karjaiba voltam. Nem szólt semmit csak tartott védelmező kezeivel. Átjárt a szeretete, de bűntudatom volt, hogy emiatt most ő is szarul érzi magát. Majd álomba ringatott a citromos illata. Álmomban teljesen megnyugodtam hála annak, hogy végig engem ölelt és érezhettem az illatát.

Pár óra múlva a gyomrom korkására keltem. Levi egy cuppanós puszit nyomott a homlokomra, amire elmosolyodtam. Látszott rajta, hogy örül a mosolyomnak. Ráfeküdtem, lábamat a háta mögött kezeimet pedig a tarkójánál összekulcsoltam. Levi így állt fel velem és vitt le az ebédlő asztalhoz. Furcsa volt, hogy ilyen kihalt a ház. Aztán mivel a kulcscsontjába fúrtam a fejem felemeltem onnan és körbe néztem. Látom, hogy Levi egy lapot olvas;

,,Rivaille-nii-san!

Elmentem Nagame-nee-sama-val, Zsolti-val, Nayumi-val és Yukino-val. Valamikor holnap érkezünk és elmondunk mindent.

Mikasa"

Megkönnyebbültem, mert teljesen meztelenül kapaszkodtam Levi-ba és rajta is csak egy boxer volt. Elment velem a konyhába, míg én visszafúrtam fáradtan a fejem a mellkasába. Éreztem a finom kávém aromáját a levegőben. Egy ideig még ott voltunk, majd Levi ismét megindult. Olyan erős, bár mit is vártam. Két kezével most már nem tartott és úgy vitt és leült velem. Hátra adta a kezembe a kávém. Amint bele kortyoltam éreztem, hogy úgy csinálta, mint ahogy szoktam inni. De most már nem lepődök meg semmin. Azt eliszogattam, majd elváltam egy kicsit a mellkasától és rögtön a számba rakott (villával) egy jó kis rántott húst. Hús csábító húús! (from: Jégkorszak) Oh istenem imádom ezt az embert... akarom mondani vámpírt. A mai fantasztikus tetteiért kapott egy ,,imádlak" puszit a szájára. Jól fogadta és már a nyakamat csókolgatta. Gyorsan megetetett és már vissza is vitt a hálóba. Leült velem az ágyba és a kezembe adta, amire most a legjobban vágytam: őt és a könyvem. Egy jó ideig így elvoltunk esetleg csak helyezkedtünk. Levi végig e-mail-ket írt a "munkájához". Majd elaludtunk. Teljesen belekapazkodtam és hát jó volt a kidolgozott testén pihenni egész nap.

Hi! Remélem tetszett. Most egy kis bepillantást nyertünk Natasha múltjába. Igyekszem a holnapi résszel. A vége már tudom lapos volt, de most nem tudok mit kezdeni magammal, sorry guys.