Part 23 /mese, mese mátka, pillangós madárka/

235 18 1
                                    

-Úgy ahogy mondom. Azért nem emlékeznek semmire csak az utóbbi 13 évre, mert farkas formában voltak legalább egy 15 évig ha nem több. Ők szinte az utolsó példányok. Az elméjük legmélyén még ott vannak az összes emlékeik csak nem tudják felidézni. Láttam, ahogy lemészárolták az egész falkájukat és ők ezt végig nézték, aztán teljes farkas formát öltöttek és úgy életek tovább. Brooklyn-ban találtam meg ezt a három gyereket, amikor éppen körbe vette őket egy nagy csorda vadász. Azt nem tudom, hogy hogyan jutottak el Oroszországból Amerikába, de valahogy sikerült neki. Azóta valószínűleg nem tudnak teljes átalakulást végre hajtani és talán részlegest sem. -fejtem ki a múltjukat. Végre a három kicsiny gyermek is megtudja mivoltukat és múltjukat.

Döbbent tekintetek körülöttem. Most mit vannak így meglepődve? Hisz elviekben mindnek tudnia kéne a mindenféle természetfelettiről....., úgy nagyjából. A teljes értetlenség kiült az arcomra is. Legalábbis teljesen ezt éreztem.

-Teljes átalakulás? Részleges átalakulás? -néz rám Natasha. 

-»nagy sóhaj« Ha már amúgy is belejöttem a mesélésbe....... A farkasoknak van egy részleges és egy teljes átalakulásuk/átváltozásuk. A részlegesben; még két lábon állnak, de agyaraik, karmaik és egy kevés bundájuk is nő már. A teljes átváltozásban; úgy néznek ki, mint a rendes farkasok azzal a különbséggel, hogy kb akkorák, mint egy nagyobb medve és sokkal nagyobb agyaraik, illetve ösztöneik vannak. -mondom egy szuszra.

-Wow. -hirtelen csak ennyi fért ki Natasha száján, de láttam, ahogy végig ragyogó szemekkel hallgatta a mondandómat. Ennyire érdeklik a természetfeletti mítoszok/dolgok?

•Natasha szemszög•

-Na itt a reggeli pihenő, mi? -mosolyodik el Nagame, miközben szemét a három (mint most kiderült) farkasra tereli. 

Feléjük pillantok és én is egy füli érő, kedves mosolyt varázsolok az arcomra. A három lány teljesen összekuporodva és egymásba gabalyodva a padlón aludtak. Jó értem én, hogy farkasok meg minden, de tényleg mindig ilyen kényelmes a padló meg a föld? Visszaterelődött a figyelmem Levi-ra és Nagame-ra.

-"Mesélsz" még? -kérdem csillogó szemekkel Nagame-tól.

-Miről akarsz hallani, kislány?

-Rólatok.... meg a vámpírokról. Igaz azt már tudom, hogy a fa karó és az ezüst kellene, ahhoz hogy valamennyire tudjam "befolyásolni" egy vámpír életét, de ez nem igazán mond el túl sokat rólatok.

-Meg sem kérdezem, ki "kotyogta ki" ezeket az információkat. -néz Levi-ra. -Na akkor a vámpírokról........ gondolom azt tudod, hogy hosszú az élettartalmunk, ha filmekből nem is, de a mostani kor vitánkból is kiderülhet. -nagyban bólogatok a folytatást várva. -Nem mindegy az se, hogy milyen családba születsz, mert az is meghatározza az élet éveidet. Ezt úgy kell értelmezni, hogy mennyi ember került a családba és vett részt a nemzésben. Minél több ember kerül be a képbe, annál kevesebbet élünk. Viszont az meg van határozva, hogy bármi is van egy vámpír nem érdekes, hogy hány ember van a családjában, vagy hogy csak egyetlen egy vámpír került be a vérágazatba minimum 200 évet leél. Ezzel ellentétben van az, hogyha egy teljes tiszta vérű családban a leszármazottak leélhetnek több ezer évet is. Igaz az is benne van a pakliban, hogy ember volt csak még mielőtt nemzés lett volna vámpírrá változtatták. -ennél a mondatánál teljesen ledöbbentem. Lehetséges emberből vámpírrá változni? -Illetve minden más, úgy nagyjából megegyezik, azzal amiket a filmekben elmondanak rólunk. És igen lehetséges.

Az örökké hosszabb, mint gondolnád! • Levi x OCOnde histórias criam vida. Descubra agora