Fogadom - Shawn Mendes

Huszadik rész - Örülök, hogy itt vagy velem

Huszadik rész - Örülök, hogy itt vagy velem

Szemei sötétté váltak, mégis vakítóan csillogtak. Vészesen közeledett  felém és én hagytam, hogy összeérjenek ajkaink. Szikrázott körülöttünk a levegő, mintha egy tűzijáték robbant volna. Szemeimet lehunyva élveztem bársonyos forró ajkainak kényeztetését, miközben egyik kezemet a hajába vezettem, másikat pedig kissé borostás arcára. Nyelve rövid időn belül bejutásért könyörgött a számba, melyet megadtam neki, és így folytattuk mézédes gyengéd csókunkat. Egy röpke percig tartott az egész. Lassan vált el tőlem, majd édesen rám mosolygott és mellém gördült, kezét pedig hasamon áttéve simogatta oldalamat, miközben néha-néha apró puszikat adott a fejemre. 

El sem hiszem, hogy ez megtörtént. Istenem, mióta vágytam már erre és most megtörtént. Annyira, de annyira jó itt feküdni, tudva azt, hogy a kapcsolatunk egy újabb lépcsőfokot feljebb lépett. 

Egy hét múlva

- Remélem nem hagytam otthon semmit - mondtam Shawnnak már a felhők fölött szállva, ugyanis épp egy Los Angelesbe tartó repülőgépen ülünk. Remélem Shawnnak minden sikerül, amit szeretne elérni és elégedettek lesznek vele. Kanadában már van egy kis hírneve, de az semmi ahhoz képest, amit ez adhat neki. Az egész világ megtudhatná, hogy mennyire csodálatos és tehetséges ember. 

- Mindent átnéztél kétszer is, szerintem minden megvan - mosolygott rám biztatóan. Igazából furcsa, hogy engem kért meg, hogy kísérjem őt el. Nagyon sokat gondolkoztam az utóbbi napokban ezen, hogy miért pont engem ért ez a megtiszteltetés, hiszen ez óriási dolog, valószínű életének egyik legmeghatározóbb pillanatait élhetem át vele. Tudom, hogy fontos vagyok neki, ahogy ő is nekem, de így legalább tudtomra is adta, hogy tényleg szeret. Meg hát az a csók. A csók, ami egyszer történt meg azóta nem beszéltünk róla. Se ő, sem én nem hoztuk fel témának. Azt hiszem mindketten azt várjuk, hogy a másik kezdeményezzen.

Pár óra múlva már a szállásunk felé tartottunk. A reptéren egy férfi várt minket egy táblával, melyre Shawn neve volt felírva. Paulnak hívják és ő szokott Andrew mellett dolgozni, ilyen asszisztens félé, de legfőképpen sofőrködni szokott. Kiderült, hogy Malibu partján fogunk megszállni, egy kisebb tengerparti házban, melyet Andrew - remélhetőleg Shawn jövőbeli menedzsere - biztosított nekünk. Igaz így kicsit utazni kell majd Los Angelesig, nem leszünk a központban, de szerintem ez még így jobb is lesz, hiszen a tengerparton kedvünkre sétálhatunk vagy fürödhetünk.

A ház amelyben lakni fogunk egy teljes hétig, már ha minden jól megy, olyan mint egy álom. Nem nagy, de kettőnknek pont megfelelő erre a pár napra. Belépve a házba egy hatalmas üvegfallal találtuk magunkat szemben, melyen egy ajtó is helyet kapott szintén üvegből. A tengerre néz. Gyönyörű. Shawnnal ámulva néztünk körül, miközben lopva egymásra mosolyogtunk. 

Egy kisebb nappali volt az alsó szinten, mely egyben van a konyhával. Volt itt még két ajtó, az egyik a fürdőbe vezetett a másik pedig egy pici szobába. Épphogy elfért benne egy franciaágy azzal szemben pedig egy kisebb komód, felette pedig egy tv. Volt még pár kép a falon, mely világoskék színben pompázott.

Felmentünk az emeletre, és akkor jött csak az igazi ámulás. A lépcső egyből egy szobába vezet amely hatalmas volt, konkrétan ebből a szobából állt az emelet. Úgy ahogy alul, itt fent is az egyik fal üvegből állt ki, melyen hosszú földig érő hófehér függöny fedett.

- Ez gyönyörű - mondtam miután körbenéztem. Tört fehér falak, és csokoládé barna színben pompáztak a bútorok. Lassan az ajtóhoz léptem, majd kinyitva egy hatalmas erkélyre léptem. A korlátnak támaszkodva néztem a tengert, ahogy hullámzik és egy páran fürdenek benne, vagy a parton napoznak, illetve sétálnak. Hátravetett fejjel szippantottam egy hatalmasat a levegőbe. Istenem ez egy álom. Hallottam Shawn lépteit magam mögött, majd megéreztem kezét a derekamon. Fejemet mellkasának döntöttem és csendben néztük a csodás tájat. Nem kellettek szavak, tudtuk mindketten, hogy ez egy csodás hét lesz kettőnknek. 

- Talán ideje lenne bemennünk. Paul lent vár - mondta halkan rekedten. Bólintottam, majd mindketten az alsó szintre vettük az irányt.

- Nos remélem tetszik a szállás - állt fel a kisebb kanapéról mikor meglátott minket.

- Elképesztően gyönyörű - mosolyogtam miközben még egyszer körbepillantottam.

- Nos ennek örülök. Étel és üdítő van a hűtőben, Andrew megkért, hogy vásároljak be, de ha esetleg elfogyna vagy mást szeretnétek a közelben van egy kisbolt az utca végén, ahol tudtok vásárolni  - mondta, majd Shawnra nézve folytatta monológját - Holnap reggel nyolcra itt vagyok érted, addig pihend ki magad. Andrew szeretne látni. Ha gondolod te is jöhetsz - nézett az utolsó mondatánál rám, mire aprót bólintottam. - Semmit nem kell hozni magaddal, minden felszerelés megtalálható ott amire szükséged van. Nyilván ha vannak saját dalaid azokat leírva elhozhatod megmutatni neki, mert úgy is fogja kérdezni és akár el is játszhatod, de úgy is főképp azokra lesz kíváncsi, amiket megbeszéltetek.

- Rendben - fújta ki a levegőt Shawn. Izgul. Látszik rajta.

- Viszont én mennék is, holnap reggel nyolcra itt vagyok - intett a férfi, majd elhagyta a házat.

- Izgulsz? - fogtam meg kezét, mire rám emelte barnán csillogó tekintetét.

- Kicsit - túrt másik kezével a hajába. 

- Minden rendben lesz, biztos vagyok benne, hogy kelleni fogsz nekik - mosolyogtam rá biztatóan.

- És ha nem? Ha elrontok valamit? Vagy ha egyszerűen annyit mondanak, hogy kevés vagyok  vagy.. - mondta, de belé fojtottam a szót. Kezemet szájára tettem.

- Fejezd be ezt oké? Ha elrontasz valamit, akkor újra kezded és kijavítod. Ezt pedig verd ki a fejedből, hogy kevés vagy. Ha kevés lennél nem hívtak volna ide. Szerintem a szerződésed már megvan írva, neked csak alá kell írnod, csak legyen meg a látszat, azért hívnak be meghallgatásra. Andrew akar téged! Nem ő keresett volna fel, ha nem akarna és lenne biztos benned, hanem a kiadónak az erre fenntartott  emberei. Úgy hogy nyugi, oké? És most együnk aztán menjünk le a partra - mosolyogtam rá biztatóan és a kezét is megszorítottam közben, hogy megnyugtassam egy picit.

- Annyira örülök, hogy itt vagy velem - zárt karjaiba, amit viszonoztam. Mélyen beszívtam illatát, melyet ezer közül is felismernék. 

- Én is Shawn - suttogtam mellkasába, majd eltávolodva tőle vettem a bátorságot és lábujjhegyre állva adtam egy gyengéd puszit a szája szélére, melybe beleremegett. Elválva tőle mélyen szemébe nézve vesztünk el egymás tekintetében. Többet akar látom rajta, de nem mer lépni. Elváltam tőle, hiszen kezdett kínos lenni a helyzet. 

Torkomat megköszörülve zavarban vettem az irányt a hűtő felé, melyet kinyitva szembesültem, hogy tényleg tele van pakolva. Kutakodtam benne, majd a tojásrántotta mellett döntöttem. Hamar kész van, nem kell vele pepecselni, így minél hamarabb mehetünk a partra.