2. rész

343 23 7
                                    

"Szólt a telefonba egy számomra kissé ismerős hang."

Egy ideig kínos csönd volt, mivel gondolkodtam azon, hogy ki lehet az ismeretlen, majd eszembe jutott. Dolhai Attilával beszélek, a másik példaképemmel.
-Miért hova kéne mennem - tettem fel a kérdést kicsit ijedten.
-Nem emlékszel? Ma van a Rómeó és Júlia olvasópróbája. Rád várunk - válaszolt Attila kissé sürgetően.
-Ja persze, bocsánat. Sietek - válaszoltam, majd rányomtam a piros gombra.
A Rómeó és Júlia olvasópróbája? A darab az egyik kedvencem volt, de nem tudtam, hogy Dórinak azaz nekem milyen szerepet osztottak. Sietve néztem körbe a lakásban, hogy vajon merre találok ruhákat. Találtam egy szekrényt tele öltözékekkel, mivel tavasz volt, a választásom egy farmernadrágra és egy fehér pulóverre esett. Futva indultam a ház ajtajához, viszont fogalmam sem volt, hogy hol vagyok. Telefonomon megkerestem, hogy merre kell mennem, majd elindultam. 10 perc után már a színház bejárata előtt álltam, kissé idegesen. Azt sem tudtam, hogy merre menjek vagy mit csináljak. Beléptem a hatalmas ajtón, ahol mindenki mosollyal az arcán fogadott.
-Jóreggelt művésznő, már csak önre vártunk - mondta egy számomra ismeretlen nő.
Mosolyt erőltetve az arcomra elveszetten keresni kezdtem, hogy hova is kéne mennem. A folyosókat járva egy teremből zaj szűrődőtt ki.
-Mindjárt itt lesz, nyugodjatok meg - hallottam Attila nyugtató szavait.
Kissé bátortalanul, de lenyomtam az ajtó kilincsét. Mikor kinyitottam az ajtót minden szem rám szegeződött.

Az új JúliaWhere stories live. Discover now