"Úúú jézusom, köszönöm - mondta, majd elkezdett visítozni és ugrálni."
Ekkor rögtön egy barátom jutott eszembe, aki mindig ugyan ezt csinálja, ha meglát egy színészt. A gondolattól elmosolyodtam, majd az agyamban cikázni kezdtek az emlékek.
-Amúgy te mit csinálsz? - kérdeztem tőle.
-Semmi különöset, csak lejöttem ide enni, mert nincs otthon senki, te? - kérdezte Szili.
-Lusta voltam főzni, és megéheztem - mondtam nevetve.
-Akkor gyere, együnk együtt, én is nem régen jöttem - mondta, miközben kihúzott egy széket.
Leültünk, aztán mindketten megrendeltük az ételeket.
-Várod már a Rómeó és Júliát? - kérdeztem kíváncsian.
-Igen, de nem jobban mint te, látom, majd kicsattansz az örőmtől - mondta mókásan.
-Az biztos! Nagyon szívemhez nőtt már ez alatt a pár hónap alatt! - mondtam.
-Azt elhiszem Dórika - válaszolt vissza.
Az evés remekül tellt Szilveszter társaságában, viszont álmomban sem hittem volna, hogy én valaha vele együtt fogok ebédelni. Azt viszont most megtapasztalhattam, hogy milyen is ő valójában. Ha akar, úgy tud mosolyogni, mint senki más!
- Szilveszter! - mondtam egyszer csak váratlanul.
-Jézusom! - kiáltotta, majd hátraborult a székével.
Akaratlanul is nevetni kezdtem.
-Nem röhög, együttérez! - mondta ő is félig nevetve - na, mit is szerettél volna mondani? - kérdezte, miután feltápászkodott.
-Először is bocsi, hogy megijesztettelek, másodszor pedig nem lenne szerinted jó ötlet az, hogy...
YOU ARE READING
Az új Júlia
FanfictionGondolkoztál már azon, hogy milyen lehet egy színész élete? Nos történetem főhőse nap mint nap csak erre tudott gondolni. Legnagyobb példaképe egy Szinetár Dóra nevű színésznő. Ám ami egy napon történt vele, az megmagyarázhatatlan.