Az új Júlia

14. rész

"Tudom, a színészet világában eu nem nagy dolog, de mégis mélyen érintett"

Ati egész úton hazafelé az ölében vitt, majd mikor hazaértünk az otthonomba, elvátak útjaink.
-A Tanár úr azt mondta, hogy holnap kicsit korábban menjünk be mind a ketten, körülbelül 8-ra menjünk be, a lemaradásunk miatt - mondta Attila kedvesen.
-Rendben, és bocsánat, hogy miattam kell neked is előbb beönnöd - mondtam szomorúan.
-Nem probléma, az egészséged a fontos - mondta boldogan, mint mindig.
Nem tudom, hogy hogyan tud állandóan ilyen pozítív lenni. Lenyúgöző.
-Szia! - köszönt el színész társam.
-Szia, majd holnap! - búcsúzkodtam én is.
Bementem a szobámba és azon gondolkoztam, hogy vajon Dóri az én bőrömben mit csinálhat. Felmentem Instagramra, majd megnéztem a privát fiókom, majd bekövettem, és vártam, hogy engedélyezze a követést, ami aznap nem történt meg. Azon is eltöprengtem, hogy mi lenne, ha meglátogatnám az igazi szüleim? Á az nem lehet, mit mondanék? "Én vagyok az, Anna csak Szinetár Dóra testében." Ez idiótaság. Várjunk, és mi lenne, ha a Szegedi premierre úgymond "magamnak" és a családomnak küldenék egy meghívót? Ez a tökéletes terv. Amint jegyeket lehet kapni, rögtön kérek is. De mi van akkor, ha megkérdezik, hogy kinek kell a jegy? Mit válaszolok majd? "Saját testemnek egy másik lélekkel." Ez is egy hatalmas idiótaság. Biztos csak kiröhögnének, de mégis megpróbálkozok vele. Hogyha nem működik, kitalálok majd egy B tervet is, de egyenlőre ez tűnik a leglogikusabban, ugyanis mindenképp meg szeretném tudni, hogy mi folyik itt. Majd az előadás után eldől minden.