Az új Júlia

7. rész

"Befeküdtem az ágyba majd elnyomott az álom."

---Másnap---

Következő nap reggelén ahogy kinyitottam a szemem a nap sugarai égetően hatoltak át az ablokomon, ami a szememet nagyon zavarta. Az ágyam melletti kis asztalra néztem, amelyen egy óra volt. 8 órát mutatott, szóval még korán voltam ahhoz, hogy bemenjek a színházba. Felkeltem az ágyból majd kényelmesen megreggeliztem, ezután kiválasztottam a ruhám, ami egy fehér pólóból, egy kötött rózsaszín pulcsiból és egy farmernadrágból állt. Megnéztem.ismét az órát ami még csak 8:30-at mutatott, szóval elkönyveltem magamban, hogy még bőven ráérek 10-ig. Kiléptem az ajtón és úgy döntöttem, hohy elmegyek a parkba egy kicsit felfrissülni. Szépen leültem egy padra, és kortyolgattam a narancslét amit nemrég vettem. Éppen az aranyosan szaladgáló kutyákat néztem, amikor egy csoport ember közeledett felém.
-Kaphatnék egy aláírást? - kérdezte az egyik fiatalabb gyerek félve.
-Persze - mosolyogtam, majd aláírtqm a füzetet amit odanyújtott hozzá.
-Esetleg egy képet kaphatnék, ha nem probléma? -  kérdezte ugyanaz a járókelő.
-Hogyne, semmi gond - válaszoltam, majd elkattintotta a képet.
Így haladtam sorban az aláírásokkal, és amikor ránéztem az telefonomra, ijedten láttam, hogy az 9:55-öt mutat. Nem tudom, hogy hogyan vesztettem így el az időérzékem, de mindenesetre már így is el voltam késve.
-Elnézésüket kérem, de mennem kell - mondtam sietve majd egy szivecskét mutatva a kezemmel elfutottam. Ahogy szaladtam, visszanéztem az elkeseredett tömegre, és lelkiismeretfurdalásom volt, hogy az ő napjukat nem tudtam boldoggá tenni. A színház felé rohanva mégegyszer rápillantottam a telefonomra, hogy mégis mennyit fogok késni 10:10-et mutatott, és még messze voltam a színháztól. Futás közben annyira nem figyeltem oda, hogy beleütköztem valakibe...