5. rész

238 23 0
                                    

"Finom illatokat éreztem a konyhából majd elindultam az étkezőbe, ahol Atit találtam, aki..."

... egy csodálatos reggelivel várt. Nagyon ínycsiklandozónak nézett ki, már alig vártam, hogy megkóstolhassam.
-Ezt azért készítettem neked, mert tegnap életem legszebb óráit nyújtottad nekem - mondta kedvesen Attila.
-Ó, igazán nem kellett volna, én köszönöm neked, hogy meghívtál - mondtam elpirulva.
-Foglalj helyet - mondta, majd kihúzta az egyik széket.
Leültem, majd kényelmesen elhelyezkedtem. A reggeli vidáman telt, majd miután elfogyasztottuk, Ati távozni készült. Kikísértem az ajtómig, majd elbúcsútunk.
-Holnap ne felejts el bejönni jelmezt próbálni, szia! - mondta, majd elindult kifelé.
-Nem fogok, köszi, szia! - válaszoltam integetve, majd becsuktam az ajtót, és lerogytam.
A példaképemmel beszélgettem, és ráadásul együtt voltam vele egy teljes napot! Ezt még álmaimban sem gondoltam volna. Repdestem az örömtől, majd lefeküdtem az ágyamra, és gondolkodtam. Ez nem lehet valóság. Vagy mégis? Már nem tudtam eldönteni, hogy álom-e, de nagyon valóságos volt, sőt, szinte biztos voltam benne, hogy ez a való élet. A nap hátralevő része unalmasan telt, és mivel következő nap csak 10 órára kellett bemenni, úgy döntöttem, hogy elmegyek futni. Átöltöztem, majd bedugtam a fülembe a fülhalgatót, majd elindultam a városba. Már a Margit-szigetnél jártam, amikor valaki megérintette a vállam. Oldalra néztem, és megláttam...

Az új JúliaWhere stories live. Discover now