Haza is értünk a hosszas "mulatságból". Gondoltam át hívom Jin-t és meg beszélem vele a dolgokat, hogy hogyan tovább? El vagyok kicsit akadva... Most akkor ez egy kapcsolat? Így hát este olyan 7-8 körül át is hívtam, hogy minél hamarabb megbeszéljem vele. Lehetséges, hogy ezt magamban kéne tartanom de tudom, hogy Jin-re bármi történjék számíthatok.
Miközben egy kis nassolni valót csináltam már kopogott is ajtómon Jin. Kapva az alkalmon ki is nyitottam neki majd beljebb is fáradt.
Jin:-Micsoda illatok~ Kookie csak nem főztél valamit?- kérdezte mosolyogva közben megölelt üdvözlés képpen.
Jungkook:-Hát gondoltam hamár egy ilyen nagy szakács mint te ide jössz akkor miért is ne?- kuncogtam.
Jin:-De aranyos vaaaagy~- pirult el.
Jungkook:-Na mindegy is. Ne itt beszéljük meg a dolgainkat fáradj beljebb!- vettem le róla kabátját majd rá mosolyogtam. Amikor betértünk a nappaliba Jin térdére csapva már kezdte is mondandóját.
Jin:-Na mesélj Jungkookie! Mit szeretnél?- mondta egyben kérdezte is.
Jungkook:-Szóval ugye ma voltunk a tengerparton és amiután ti elmentetek akkor én meg Hyung, hogy is mondjam csókoloztunk.... El is mondta, hogy szeret de mégis másnak éreztem. Most akkor mi lehet?- kérdeztem tőle.
Jin:-Szóval akkor egy párkapcsolat elkezdődött! Hmmm~ szerintem vagyis hát én úgy gondolom, hogy te és Hyung kapcsolata nem csak egy sima kapcsolat. Hidd el, hogy te vagy vele a legtöbbet és mit ne mondjak de Taehyung mielőtt te idekerültél mesélt rólad és a naplódról. Nagyon aranyosnak talál téged és mondta, hogy legszívesebben el venne téged! Számára egyik legnagyobb ajándék vagy amit valaha kapott Istentől. Viszont ha teljesen elakadtál akkor én azt mondom, hogy kérdezz tőle... Vagy ami még jobb, hogy ez a kapcsolat te közted és Hyung között elérjen olyan lépcsőfokokat amik eddig a pillanatig elérhetetlennek tűnt. De hidj nekem Jungkook ha küzdesz akkor ezek az élerhetetlen dolgok egyszer csak megszűnnek és a mennyország vár majd rád! És ne félj, hogy majd Yoongi féltékeny lesz rátok mert Taehyung és Yoongi egyik legjobb barátok, hidd el, hogy bele fog törődni Yoongi. De kezet emelni senkire se szokott, tegyen az az illető bármennyire is nagy dolgot. Kivétel ha a illető veled vagy pl Taehyung-al tett volna valamit. Itt a csapaton belül senkit se bánt, az lehet, hogy néha szoktunk veszekedni de nagyon hamar kibékülünk! Nem kell félned Jungkookie! Menni fog neked mint a karika csapás! Meg lásd!- helyezte kezét combomra.
Jungkook:-Kicsit félek, sőt inkább nagyon!- mondtam neki könnyes szemmel, könnyeim a félelemtől kicsordultak. Nem akartam gyengének látszani Jin szemében.
Jin:-Töröld le könnyeidet, emeld fel fejed és nézz rám! Jeon Jungkook ha a testemen is keresztül de megfoglak védeni! Nekem olyan vagy mintha a gyerekem lennél! És hidd el, hogy mi itt leszünk neked. Bármi történjen! És most tudod mit csinálj?- kérdezte aggódó tekintettel felém fordulva.
Jungkook:-Nem, egyátalán nem tudom!- mondtam neki remegő hangon könnyeimmel küszködvén.
Jin:-Akkor viszont menj most oda Taehyung-hoz és mond el neki érzelmeidet! Hidd el veszíteni nem veszíthetsz! Ha gondolod elkisérhetlek hozzá.- mondta mosolyogva, majd megsimogatta vállamat. Mit ne mondjak azért jól jön egy-két szép szó, akár ezzel meg is menthetnénk az öngyilkos hajlamú értékes embereket.
Jungkook:-Hát, azt megköszönném ha elkisérnél.- válaszoltam.
Jin:-Akkor ne is húzzuk az időt! Indulás Jungkookie!- mondta mosolyogva, majd felpattantunk az ágyról és elindultunk.
Mit ne mondjak eléggé sokat sétáltunk de egy idő után meg is találtuk szívem választottját. És hogy hol volt? Hát egy számomra teljesen ismeretlen helyen. Jin észre is vette a földön ülő Hyung-ot, olyan volt arc kifejezése mintha bánkódna vagy ilyesmi. Biztos miattam, mondjuk ki más miatt? Jin ekkor neki támasztva magát egy falhoz hirtelen megszólalt.
Jin:-Taehyung. Ideje lenne valamit tisztáznotok Kook-al, nem de Hyung?- kérdezte mosolyogva. Majd fejét hátra fordítva jelzett is nekem, hogy bizony nekem menni kell oda.
Taehyung:-De, ideje lenne már meg tudnia, hogy mit is szeretnék!- jelentette ki magabiztosan mosolyogva Tae. Ekkor Jin helyét át adta és lehajtott fejjel megöleltem Taehyung-ot.
Nem is kellett sok idő de a többiek egy szempillantás alatt mellénk is teremtek. Megdöbbentő volt számomra, hogy valaki ilyen gyorsan jönne ide, hisz elég messze voltunk a studiótól.
Jungkook:-Úgy gondolom, hogy ideje lenne valamit elmondanom neked, Kim Taehyung! Hát ez a idő is eljött amikor én Jeon Jung Kook mondok egy szerintem eléggé meghatározó dolgot ami lehet változtat a kapcsolatunkon lehet nem, ez csak rajtunk múlik. De nem is húznám tovább a szót! Jimin zenét kérek!- ekkor Jimin berakott a pillanathoz illő zenét majd mély levegőt vettem.
:-Khm, khm! Kim Taehyung én szeretlek. De ez a szeretet nem baráti szeretet...- halkultam el baj szavamba vágott TaeTae.Taehyung:-Hanem egy másféle szeretet. Ez a szeretet több mint baráti szeretet! Jeon Jung Kook, lennél a barátom?- kérdezte rák vörös arccal.
BẠN ĐANG ĐỌC
VKook A Legszebb Nyár //fanfic\\(BEFEJEZETT)
FanfictionJeon Jungkook egy 17 éves srác.. nem nagyon találja helyét a világban nincs mellette senki aki megértené vagy vele egy gondolkodású lenne. Egy nyári napon eldönti, hogy diákmunkára adja a fejét jobb dolga úgy sincs. De viszont ahol fel vették diák...