Szeretem a vihart.
Szeretem hallgatni, ahogy morajlik az ég és a villámok megvilágítják az egész égboltot.
A feszültség, ami ezt az orbitális jelenséget generálja, mintha bármire képes lenne. Mintha képes lenne felülkerekedni rajtunk, földi halandókon.
Aztán van az a fajta mennydörgés, amikor tudod, hogy a villám becsapott valahova. Egyszerre félelmetes és gyönyörű. Arra emlékeztet, mint amikor valaki próbálja kiadni magából a felgyülemlett dühöt és kétségbeesést. Veszélyes, de mégis meg van a maga szépsége.
2018.06.11
ESTÁS LEYENDO
My soul's pieces
De TodoRandom gondolatok egy gimnazista tollából... Rövid történetek és minden ami én vagyok... "A gondolataimat az írás folyamata által, írás közben fedezem fel." Oliver Sacks
