ᴛʀᴀɪɴᴇᴇ - ɢʏᴀᴋᴏʀɴᴏᴋ » Jimin ff. ✓ ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

ɴʏᴏʟᴄᴀᴅɪᴋ

- Kezdjük veled - mutattam Yoongira. - Hogy tudtál eltévedni?

- Namjoon "okoskodott" - itt idézőjelet formált hosszú ujjaival -, hogy, ha két felé válunk, gyorsabban a célhoz érünk. Ők ketten a lánnyal, a kamerával világítanak, én meg a zseblámpával maradtam - a fiú megköszörülte a torkát, majd a fejére húzta a kapucniját és lazán átdobta nekem az egyetlen pislákoló fényforrásunkat.

- Te jössz.

- Leestem - felfelé böktem a szakadékra - Onnan.

- És még élsz?

Mindezt olyan hangon mondta mint akit a legkevésbé sincs se érdekel a válasz, de mivel nincs más dolga ezért itt marad és meghallgatja.

- Kiabáljunk fel Jiminnek - mondta aztán rekedtesen - Egyébként is, segíthetett volna neked... PARK JIMIN.

Hirtelen nagyon apróra húztam össze magamat, mégis hogy tud egy ilyen vékony srác ennyire hangosan kiabálni. Nem is kellett bele sok és Jimin megjelent a domb tetején, annyi világfájdalommal az arcán ami nekem elég lett volna egy hétre is.

- HYUNG! EUNJOO - kiáltott le nekünk. - Lejövök érted!

- Ne ne ne ne! - megragadtam Yoongi kabátját és megrángattam. - Ne engedd, túl meredek és el fog csúszni, nekem is csak szerencsém volt - hadartam el egy szuszra. Azt hiszem felhasználtam 20 évre való szerencseadagomat ezzel az egy eséssel.

- CHIM, NE GYERE LE ITT. MENJ KÖRBE, TALÁLKOZZUNK A DOMB LÁBÁNÁL.

Jimin aggódva nézett le rám, de aztán felmutatta a hüvelykujját és futva elindult.

- Min Yoongi, te tudod hol a domb lába? - kérdeztem a fiútól, mire az megvonta a vállát és egy kicsit elhúzta a száját.

- Nem.

- Akkor miért mondtad neki, hogy menjen körbe? - sopánkodtam.

- Azt akartad ne ide jöjjön - felelte a fiú lazán és hosszan kifújta a levegőt, jelezve ezzel, hogy a témát lezártnak tartja és jobban teszem ha befogom. Sőt mi több, fogta magát és nemes egyszerűséggel leült a földre, majd a kis patakra bámult. Pár perc múlva apró ritmusokat ütött a combjára. Ezt már nem bírtam szó nélkül hagyni, miután leesett, hogy mivel már ül, nem tervez felállni vagy megmozdulni többet.

- Figyelj, örülök, hogy meginspirál a természet én is énekelnék a madaraknak, deeeee, baromi sötét van és az egyetlen zseblámpa is halálközeli állapotban van.

Yoongi úgy nézett rám mintha őrült lennék.

- Épp ezért várom, hogy majd más megtalál.

- De akkor utolsók leszünk - mutattam rá.

- Nem izgat - vont vállat a fiú. - Nézd - Yoongi megnyalta a száját és nagy nehezen felém fordult. - Nem akarok a lelkedbe gázolni. De ha az jár a fejedben, hogy "büntetést" kapsz meg "díjat" az első helyért akkor nagyon tévedsz. Ezek a dolgok amúgy is, előre el vannak döntve. Azt filmezik többet akire a nézők épp aktuálisan kíváncsiak. Jelen esetben Jungkook és a japán lány. Még ha győznének is, addig fogják filmezni amíg utolsók nem lesznek.

- Mika - tettem hozzá, tátott szájjal.

- Ő. Az ARMYk körében éppen Jungkook az aktuális kedvenc, tőletek pedig a japán lányban van a legtöbb potenciál, hogy mindenki favoritja lesz.

Magam elé meredtem. Mika cuki volt, szép, jól táncolt és énekelt, egy kicsit 4D személyisége volt - valóban, a tökéletes választás, én is érte rajonganék.