•12.rész•

328 24 1
                                    

-Ennek most vége! - hallok egy ismerős hangot a hátam mögül.
Szépen lassan megfordulok. Azula áll velem szemben, háta mögött egy sereggel.
-Engedj el! - hallom Azula háta mögül.
Odakapom a fejem, mire a mögötte felsorakozó sereg egy része félrehúzódik, s előlépnek Kiyivel. Az arcán könnycseppek sorakoznak.
-Add meg magad! - mondja Azula.
Ránézek, a tekintete komor.
-Nem mondom el még egyszer! - emeli fel a hangját.
Teljesen le vagyok fagyva, se megszólalni, se mozdulni nem tudok.
-Add át a Tűz Urának járó fejdíszt! - mondja szép lassan, hogy biztosan minden szót tisztán halljak.
-Nem! - kiáltom el magam. - Soha nem fogod megkapni.
-Én ezt átgondolnám a helyedben. - húzza huncut mosolyra a száját.
-Zuko! - hallom a jobb oldalamról. - Csinálj valamit, kérlek!
A hang felé fordulok. Anya és Ikem felől jön, akik négy katona kezeiben ragadtak.
-Térdelj le, és add át a hatalmat! - kezd bele újra Azula. - Ha csak nem akarod, hogy Kiyinek bántódása essen.
-Engedd őt el! - ordítom.
-Megmondtam, hogy miért cserébe. - mosolyodik el.
A pulzusom hirtelen az egekbe szökik. Fogalmam sincs mit tehetnék. Nem fogom odaadni Azulának a Tűz Ura címet, de nem is hagyhatom, hogy Kiyit bántsa.
Egy nagy fellélegzés után, egy lépést teszek előre.
-Nem fogom önszántamból odaadni a Tűz Királyság feletti hatalmat, de... - nézek bele a szemébe. - ...de egy párbajjal elnyerheted.
-Agni Kai? - húzza nagy mosolyra a száját.
Lenyelem a torkomban képződött gombócokat, és bólintok egyet.
-Nagyszerű! - kiált fel. - Két legyet üthetek egy csapásra.

Kicsit messzebb megyünk egymástól - már amennyire tudunk a sereg miatt. Lehunyom a szemem egy pillanatra. Nem tudom mi ütött belém, hogy belementem egy Agni Kaiba, de már most tudom, hogy meg fogom bánni. Letérdelünk egymással szemben, majd kezdődhet is...

Percekig kerülgetjük egymást, egyre nagyobb és veszélyesebb támadási módszereket bevetve.
Tudom, hogy valószínűleg ez lesz az utolsó harc, amit megvívok Azulával, bárhogy is végződik...
Próbálom kikerülni a felém irányított tűz és villám sugarakat. Szerencsémre egyik sem talál el, amíg...

Egy gyors pillanatra Kiyi felé nézek, hogy meggyőződjek minden rendben van-e. Ezt látva Azula kihasználja a lehetőséget, és egy tűz golyóval sikerül a földre löknie. Nem kellett egyet pislognom, máris ott termedt felettem.
Még próbáltam védeni magam, több-kevesebb sikerrel. Azulának sikerül lefognia, majd elkezd egy villám labdát formálni a markában. Mikor kész van vele, az arcomhoz irányítja, majd elengedi.
Soha nem féltem még annyira, mint akkor. De ezután...






-Huh! - ülök fel az ágyban.
Kinézek az ablakon, még sötét van.
-Csak egy álom volt! Csak egy álom volt! - nyugtatom magam.
Derékszögben megfordulok az ágyon, s belebújok a papucsomba.
-A friss levegő jót fog tenni nekem. - sóhajtok egyet.
Felállok, az ajtóhoz sétálok, majd miután a túlsó oldalához érek, becsukom magam mögött. Az utamat folytatom a folyosó végén lévő erkélyhez. Rákönyökölök a korlátra, és elkezdem nézni a csillagos eget.

Avatár: Az utolsó léghajlító - A háború utánOù les histoires vivent. Découvrez maintenant