Jeremiah Waters
Elképzelni sem mertem volna szebb téliszünetet.
Anya kezdett felengedni nálunk, apával hosszú estékbe nyúló beszélgetéseket folytattak egymással, s úgy éreztem, talán van még esélyük a közös folytatásra.
Ki sem mozdoltunk egészen Szilveszterig, lemondtuk az összes családlátogatást.
A Szilvesztert természetesen a srácokkal töltöttem : Bruce híres - neves, sárga földig piálós bulija ebben az évben is nagyot robbantott.
A többiek próbálták elfeledtetni velem Ameliát : megannyi dekoratív lány várt egyetlen szavamra a buliban, azonban egy pillantásra sem méltattam őket.
...
- Haver, beteg vagy? - emeli Bruce a kezét homlokomhoz, mikor a szünet utolsó napján éppen nálam Fifazunk, amiben természetesen én állok nyerésre.
- Inkább figyelj a kapura! - vigyorodom el, majd bevarrom a labdát a háló jobb alsó sarkába, ezzel megnyerve a meccset.
Bruce ingerülten hajítja el magától a konzolt, ami hangosat koppanva verődik a szekrényemnek, majd onnan a földre pottyan.
- Héé, ne dobáldd csak azért, mert béna vagy - ripakodok rá, azonban tudom, úgysem sértődik meg.
- Te komolyan nem akarsz túllépni a csajon, ugye? - emeli rám tekintetét, ezúttal komolyabb hangnemben.
- Ez nem ilyen egyszerű - ingatom a fejem.
- Csak nem szerelmes életében először a Waters srác? - incselkedik velem, azonban erőset rávágok a vállára, amit szisszenve kezd simogatni.
Fölösleges lenne tagadni az egyértelműt.
Szerelmes lettem Ameliaba. Nem kell szépíteni.
Persze eleinte ő volt az utolsó, akire komoly szemmel tudtam volna nézni. Nem vettem észre rejtett értékeit, sem azt, hogy valójában milyen gyönyörű - hülye fejjel hajlottam mások véleményére vele kapcsolatban és csak a nők felhalmozása hajtott. De rá kellett jönnöm, a folyamatos szexxel magamnak is ártok, nemcsak a lányoknak, akiket megfektettem. Magamat is semmibe vettem azidő alatt, míg ezt a játékot űztem. Egy idő után már direkt szúrkálódtam a lánnyal, s kezdett megfogni benne valami a matekórák alatt. Lotti is egy könnyen megszerezhető szexnek tűnt nekem - de mivel olyan lánynak tűnt, aki maga is nagy játékos és tisztában van a fiúk összes cselével, máshogy kellett eljárnom. Gondoltam, ha már magáénak érez, könnyebb ágyba vinni.
Aztán a kis színjáték elvette a kedvem mindkét lánytól. Mélységeset csalódtam Ameliaban, akit az addigiak alapján többre tartottam ennél.
Deborah ezerrel nyomult, nem egyszer tudtomra adva, hogy közösek a céljaink - én pedig beadtam neki a derekam, hiszen ha már ennyire akarta, ki vagyok én ahhoz, hogy megfosszam boldogsága beteljesülésétől? A bálba kézenfekvő volt őt elhívnom. Titkon vissza akartam vágni Amelianak, ugyanis látható volt, hogy nem éppen legjobb barátnők.
De mikor az a szüzike matekzseni rányomult, haragom egy pillanat alatt párolgott el és akcióba léptem - onnan pedig már nem volt visszaút, fölösleges volt rejtegetni, hogy mennyire érdekel a lány.
YOU ARE READING
A szerelem képlete ✔️
Teen Fiction𝙰𝚖𝚎𝚕𝚒𝚊 𝙿𝚛𝚎𝚜𝚌𝚘𝚝𝚝 szerencsés lány : érti és szereti is a matekot. Főleg a valószínűség számítást. Ennek tetejébe pedig nagy népszerűségnek örvend - tanárjai és a matlétacsapat körében. Azonban ki tudja számolni, mennyi arra az esély, h...