Noel mielőtt kilépett az ajtón egy utolsó pillantást vetett rám.
Iván pár másodpercig még meredten nézte az ajtót, és miután rájött, hogy Noel távozott egy sóhaj hagyta el a száját.
A szekrényhez lépett, amibe régen nekem is voltam dolgaim, majd elő vett belőle valamit. Először nem láttam mi az, majd elindult felém.
Az én ruháimat tartotta kezében.
Mégis hogyan? Hiszen ezeket biztosan nem hagytam itt.
Otthon voltak.
Valaki elhozta ezeket.
Otthonról.
Márk..
A kezem remegni kezdett az idegességtől.
Ha bántották Márkot..Szofia..- nyúlt arcomhoz Iván, de érintésére azonnal reagált testem, és elhúztam magam.
Fáj valamid? Mi a baj Szofia?- szemeiben látható volt az aggódás.Hogy..hogy kerülnek ezek hozzád?
Noel hozattata el, tudta szükséged lesz rá.
Mégis ki ez a Noel? És mi köze van az én életemhez? Mi jogon dönti el azt, hogy mi a jó nekem? Márk..ugye nem? Ugye nem..? - annyira dühös voltam, de mire az utolsó mondatomat mondtam a hangom megremegett, és az aggódás vette át az irányítást.
A szeretet, a szerelem, a hiánya amit Márk okozott, az , hogy nem lehetek vele, egyre jobban gyengítette el lelkemet.Nem volt otthon..de..- majd valaki kinyitotta az ajtót. Mi az , hogy de?
Nyugtalanul pillantottam az ajtó felé, amin Noel lépett be. Sietősen indult el felénk, majd megállt Iván mellett. Vállára tette kezét, és egy mosoly futott végig arcán.
Köszönöm, elmehetsz.- majd a mosoly hirtelen át fordult egy szúrós pillantássá.
Iván egyből felállt, ruháimat amit eddig kezében tartott letette a székre. Nem nézett rám. Csak sietősen távozott. Nem akartam, hogy elmenjen, nagyon nem.Szofia..öltözz fel mert indulunk.- homlokomon ráncok jelentek meg. Nem értettem mire gondol és ezt bizonyára észre vette.
Nem szeretném, hogy továbbra is itt legyél, el viszlek magammal, és velem leszel.- nem tudtam egy szót se szólni.
Noel a takarót mely eddig védelmet nyújtott óvatosan lehúzott rólam. Ahogy Noel is én is meglepődve néztem magamra. Nagyon sovány voltam, és..a foltok..vágások..szúrás..
Noel végig nézte az összeset, de szeme megakadt a mellem alatti résznél, közelebb lépett majd kezével végig simította.
Ezt mégis hogyan?
Hogyan vette észre?
YOU ARE READING
Fogságban
Romance~ Lassan nyitottam ki szemeimet. Iszonyatos fájdalmat éreztem az egész testemben. Nem tudtam, hol vagyok az utolsó emlékem, hogy a barátnőmmel egy ruha üzletben vagyunk és én elindultam a próbafülkébe. Ledobtam magamról a felsőt, majd a sötétség ve...