Icy Hands[Loki ff.]

4.fejezet

-Hova menjünk először?-mosolyogtam rá, miután elmentek az őrök. Ő csak felvont szemöldökökkel rám nézett, megfordult, és bevonult a szobájába. Én csak ott álltam, mint egy fasz (már elnézést) és néztem a fekete ajtóra.-Oké, én akkor megkeresem a kertet!-ordítok be, majd elkullogtam a palotában. No lám, megint fingom sincs hol vagyok.

-Venus!-kiabál felém Thor, mire én odakapom a fejem. Boldogan rohanok oda hozzá, és csak úgy áramlik bennem az öröm, hogy nem vesztem el..újra!

-Thoor! Én megmentőm!-rohanok röhögve karjai közé, és ő rögtön ölelésbe von.-Elkísérsz a kertbe?-csillan fel a szemem, ahogy felnézek a kétméteres szőkeségre.-Cserébe befonom a hajad!-kezdtem el babrálni a hajával, amit ő csak egy 200 wattos mosollyal kísért.

-És én mit nyerek?-néz még mindig rám

-Héj, a hajfonás lett volna a jutalmad!-puffogok összetett kézzel, a kemény 165centimmel.-Egyébként meg jó társaságot-nézek rá féloldalasan. Sóhajt egyet.

-Na jó. Hozd azt a kötelet!-Én meg mint az idióta pillantok rá. Megértem, hogy agyfaszt lehet tőlem kapni, de nem kell öngyilkosnak lenni!-Mivel akarod összekötni a hajam?-néz rám gúnyosan, még is kedvesen.

-Hajgumival, őfelsége!-nevetem el magam. Visszakísért a szobámhoz, hoztam pár hajgumit, és elindultunk a kertbe. De előtte bekukucskáltam Lokihoz. Épp olvasott, de mivel nem reagált bejövetelemre, jobban megnéztem. Ami annyit tesz, hogy mágiámnak köszönhetően átlátok mások varázslatain, és megtudom jeleníteni az eredeti képet. Pont ezt tettem.

Loki olyan mélyen aludt, hogy a jelenlétünket sem vette észre.

-Egyem meeg!-suttogom Thornak. Ő értetlenül rám néz, majd bepillant ő is a szobába. Szája tátva marad, amit én óvatosan visszanyomok. Hátralökdösöm, majd az ajtót óvatosan becsukom.

-100 éve nem láttam már aludni!-akad ki ott nekem.-Azt hittem nem is alszik lassan 100 éve!!-én csak halkan kuncogok, és elindulunk a kertbe.

***

-Thor, a midgardi szupermodellek megirigyelnék a hajadat!-nevetek, miközben előttem ül a szőkeség. Haját vizsgálgatom éppen, és hogy milyen fonást végezzek rajta. De végül rájöttem, rohadt béna vagyok fonásban, szóval csak simát választottam. Simát és picit! Balról, és jobbról hoztam egy-egy tincset, meg hátulról, és már fontam is!-Gyönyörű lettél, Mennydörgés Istene!-nevetek, ahogy mit sem tudóan hátrafordul. Pár levelet is fontam hosszú hajába, amitől még szebb lett az összhatás! Egy tükröt nyomok a kezébe, a másikat én tartom hátul. Az arca megfagy, én meg csalódottan pillantok rá. Talán rossz lett?-Mondj már valamit!-puffogok egy pár másodperc csönd után.

-E.Ez nagyon jó!-ül ki egy hatalmas mosoly az arcára, ami megfertőz engem is. Ezzzaaaz! Nem rontottam el!

-Mennünk kéne...-nézek az égre, ami már sötétedik.

-Igaz! Gyere.-karolja át vállamat, majd megindulunk a palotába. A szobáinknál elváltunk, és megvártam míg bemegy. Lekapcsoltam a biztonsági mágiát, majd benyitottam Loki szobájába. Még mindig úgy aludt, mint a bunda, így nem zavartam nagyon. Végig jártam a szobáját, körülnéztem, és könyveit kezdtem el nézegetni. A legtöbb rúnaírással volt írva, valamelyik meg sima midgardi írással. Végig húztam ujjaim a kellemes bőr felületeken, és egy bizonyos bizsergés járta át testemet. Rég tapintottam ilyen csodás könyveket...

-Nem tanította meg apád, hogy más dolgához illetlenség nyúlkálni?-hallottam meg hátam mögül az ő hangját.

-Önnek nem tanították meg, hogy éjjel szokás aludni?-fordulok hátra mosolyogva.

Hezitál, majd megszólal.
-Mit keresel itt?

-Olvasni valót. Meg... Unatkoztam!-vetek felé egy mosolyt. A fejét érdeklődően elfordítja, majd megindul felém.

-Milyen könyvet szeretnél?-sóhajt egyet. Győztes mosolyom felvillan, majd felmutatok a legfelső polcon lévő lilás-kékes könyvre. Értetlen pillantás, majd simán felnyúl a könyvért.-De hisz ez rúna ír....

-Köszii!-kapom ki a könyvet a kezéből, megindulok az ajtóhóz, és kilépek a szobából. A mágiát helyre teszem, és belépek a saját helységembe. Nekidőlök az ajtónak, majd a magamhoz szorított könyvet kinyitom,és elolvasom az első szavakat:

"Alfheim, a fények világa"