Icy Hands[Loki ff.]

10.Fejezet

Hogy lehetnek ekkora tuskók?! Egyszer az egyik megcsókol, a másik meg hálni akar velem, megáll az eszem! 

-pár nappal később-

Hirtelen kopogtatnak az ajtómon. Az egyik szobalány volt az, aki beadott nekem egy nagyobb dobozt. Megköszöntem, majd az ágyamra tettem, és kibontottam. Egy gyönyörű mályva színű estélyi ruha volt benne egy kisebb dekoltázzsal, és egy fehér kötővel, ami rögtön megdobogtatta szívem.  Egy kis cetli is volt a doboz alján, amin egy pár szócska volt csak.

"Nagyon sajnálom azt, ami történt, kérlek fogadd el ezt bocsánat kérésem jelképéül. Thor"

Tuskó! Még végig sem tudtam gondolni reakciómat, már megint kopogtattak. Kissé felindultan megindultam, majd még egy dobozt dugtak az orrom alá, amin egy nagyon szép zöldes szalag volt. Szintén az ágyamra leraktam, majd lassan széthúztam a csomagolást. Egy nagyon szép arany nyaklánc volt benne, mellette szintén egy kis cetli.

"Nagyon sajnálom azt, ami történt, kérlek fogadd el ezt bocsánat kérésem jelképéül. Loki"

Ezek most összebeszéltek?! Hogy lehet az, hogy kettő különböző ember ugyan azzal a szöveggel kér bocsánatot? Mindegy, végül is legalább bocsánatot kértek. Aztán újra kopogtattak...

-Istenem, a szobám egy kicseszett átjáró ház lett?!-nyitom ki az ajtómat kissé haragosan, majd egy meglepődött Villámok urát véltem felfedezni-T..Thor?

-S..Szia! Nagyon sajnálom a pár nappal ezelőttit, és ahogy látom meg kaptad a csomagomat is..-vakarja meg kellemetlenül a tarkóját- Ma lesz az őszi bál, és annak alkalmából adtam a ruhát. És reméltem, hogy akár egy táncra is felkérhetlek..

-Thor, én szívesen táncolnék veled, de szerintem neked ez lassan mást jelent..-hajtom le a fejem, majd hirtelen magabiztossággal a szemébe nézek-Köszönöm a ruhát, a bálon pedig ott leszek.-csukom be az orra előtt az ajtót. Aztán ugyan olyan gyorsasággal ki is nyitom, ugyan is az időpontot nem tudtam.

Készen vagyok. Összesem kettő órát készültem a bálra, ugyan is magassarkút, vagy esetleg topánkát nem pakoltam az asgardi utakra, szóval pár cipőmet próbáltam mágiával átváltoztatni, kisebb nagyobb sikerrel... Az amúgy is göndör barna fürtjeimet begöndörítettem, hogy valami szabályosságot tegyek beléjük, majd a kettő ajándékot kombinálva öltöztem fel, és egy nagyon halvány sminket raktam magamra. 19:30-ra készen is lettem, szóval maradt még egy fél órám igazítani magamon.

Loki szemszöge

Itt is volnánk, az őszi bál. Anyám kedvenc bálja, meg is értem miért. Minden az ősz színeiben pompázik, és ez egy nagyon kellemes hangulatot ad a teremnek, ami még engem is megmozgat most egy kissé. Eddig soha sem éreztem a bálok hangulatát, érdekes.

Pár napja nem is láttam a lányt. Nem kopogtatott, nem extrovertálkodott körülöttem és így én sem mehettem sehova sem, bár nem mintha nem szórakoztattak volna távollétében. De az ő közelsége még is más.. Annyira tiszta, egyszerűen jót akarok cselekedni körülötte. Nem éreztem ilyet Sharia óta.. Istenem, az a lány.. A gyönyörűen rikító kékes szemei, amik lassacskán világítanak, és a hófehér haja és bőre, ami ragyogását lassan a Nap irigyli meg. És még is, hol lehet? Ha él is még, emlékszik rám? Olyan régóta nem látott, lehet fel sem ismerne. És lehet, hogy én sem őt! Bár, az lehetetlen. Ha a legjobban is lenne elrejtve, felismerném.

A teremben váratlanul csönd lett, és mindenki a bálterem ajtaja felé pillantott, ennek hatására én is így tettem. A midgardi lépett be, és mindenki csak figyelte. A nyakék, amit tőlem kapott viseli! Szívem hevesebben kezdett dobogni, mint eddig bármikor. Ez miért mozgat meg ennyire?