∆Why? - Miért?∆ (Chris Hems., Tom H. Ff.) /BEFEJEZETT/

🥀23🥀

De vajon ő érez irántam bármit is? A barátságon kívül? Valami többet? Úgyérzem, hogy ezek kérdéseim örökre megválaszolatlanul fognak az agyamba himbálózni. Nem szerettem volna megint abba a hibába esni, mint régen. Nem szerettem volna megint szerelmes lenni. Nem szerettem volna megint szívfájdalmat okozni, mint anno Flynnek. Ő tényleg szeretett engem, sose adta fel. Reménykedett, hogy egyszer biztos én is fogok olyan érzéseket táplálni iránta, mint ő irántam. De nem, ez nem így történt. Mint lányok 90%-a a rossz fiúkra bukunk. Az iskolák ászaira, és hát én is beletartozom ebbe a számba. Pedig olyan sokszor fontoltam már állt, hogy mi normális lányok -nem szeretném részletezni, hogy itt milyen normális lányokra gondolok- nyavajgunk azért, hogy találjunk magunknak egy olyan társat, akivel boldogan lehetünk együtt, hogy nem kell folyton azon aggódni mikor csal meg, hogy teljes szívéből megbecsül, s tisztel bennünket. Olyat, aki tényleg szerelmes belénk. És, amikor itt a lehetőség, akkor eltaszítjuk őket magunktól, s csak futunk a reménytelen álmokfutásunk után darabokra hullott becsülettel és szívvel. Még mindig kísért Flyn szomorú, s könnyel áztatott tekintete...

-Mel hahó! Már egy fél órája kérdezgetem, hogy milyen jégkását kérsz! -legyezgetett szemeim előtt Tom.

Pislogtam párat, mire a teljes bambulásból visszatértem. Felse tűnt, hogy már a jégkásásnál vagyunk.

-Bocsánat! -simítottam végig szemem alatt húzódó táskákon.

-Ne tőlem kérj, felőlem ácsoroghatunk itt még egy darabig, tök jó társaságom volt a szoborrá dermedésed! -poénkodott. -Inkább a várakozóktól és az eladótól! Fogalmam sincs mit panaszkodnak, nem vágom a nyelvüket! -vakarta meg tarkóját.

De kis aranyos.

-Jójó! Jónapot, szeretnék kérni egy alma, kékszőlő és sárgadinnye mixet az 5 dl-es pohárba! -hadartam le gyorsan, mert nem szerettem volna húzni az időt azzal, hogy még válogatok is. Talán akkor már a várakozók megölnének.

Tomy is elmondta, hogy mit szeretne, majd az eladó biccentett egyet, s elkezdte a poharakat megtölteni. Feszengve ácsorogtam várva hűsítő italomért. Éreztem hátamon a szúrós tekintetek sokaságát.
Kiadta a két poharat, majd gyorsan kifizetve az adott összeget, Flash sebességgel tűntünk el.
Belekortyoltam üdítőmbe s a torkomon végigfolyó hűsítés kellemes érzést árasztott, ebben a hőségben.
Kezem autómatikusan Holland kezéhez vándorolt, és ujjaimat övére kulcsolva sétáltunk tovább a városba.

-Jól elbambultál! -szólalt meg.

-Igen, egy kicsit... -húztam be nyakamat.

-Néha jó lenne tudni, hogy mire gondolsz! -állt meg, majd velem szembe fordult, s megkocogtatta homlokomat.

-Szerintem nem lenne jó döntés... -varázsoltam huncut mosolyt arcomra.

-Felcsigáztad az érdeklődésemet! -villantott fogsoros vigyort.

-Elmehetnél Colgate reklámba! -paskoltam meg mellkasát, majd újra útnak eredtem.

-Ne tereld a szót kisasszony! -sietett utánam.

-Én nem! -meleg tenyere újra enyémhez simult. Megtudnám szokni.

-De... -kezdett bele, de befejezésre már nem került sor, mivel egy csapat tinédzser lány jött hozzánk.

Kezemet rögtön elkaptam, s zavartan hátam mögé rejtettem. A lánycsapat összesen 5 főből állt, arcukon ott virított a visszatartott sikongás, mintha teljesen magamat látnám.

-Szia Tom Holland! -mondták tökéletesen egyszerre.

-Nektek is sziasztok! -makogtam orrom alatt.