Már két hete, hogy elhagytuk a szülőfalunkat a barátnőmmel, Danyvel. Úgy döntöttünk, szerencsét próbálunk, és meglessük a nyüzsgő városi életet.
Danyvel már egész kicsiként ismerkedtem meg. Egy kicsi faluban nőttünk fel, ahol mindenki ismert mindenkit. Már úgy gondolok rá, mint a testvéremre.
Mikor beléptünk a hatalmas kőkapun, ami a fővárost kerítette körbe, tátott szájjal néztük a városi nyüzsgést. Sok ház, ember, rengeteg árus az utcákon.
Körülnéztünk egy kicsit, majd mikor besötétedett, betévedtünk egy fogadóba.
Szólt a zene, mulattak az emberek. Mi lehuppantunk az egyik asztalhoz és szinte alig kezdtünk el beszélgetni a városról, odaült hozzánk egy barna hajú pasi, aki átkarolt minket.
-Szép estét hölgyeim! Látom utazók vagytok. Hogy tetszik a város?- mondja vidáman, mire mi elképedünk.
-Honnan tudod, hogy utazók vagyunk?- kerdezi végül Dany.
-Van szemem az ilyenhez. Szerencsét próbálni jöttetek?
- Igen. Valami olyasmi. De...- válaszolok neki, de Dany félbeszakít.
- De ha meg akarsz lopni, mert szerinted a túristák naívak, akkor elfelejthetsz apám. Gyorsabban veszted el a fejed, minthogy bármit is elcsórnál tőlünk, úgyhogy ha nem akarod minusz egy végtaggal zárni a napot, szerintem tiplizz.- hozza Dany a formáját, de a pali csak elneveti magát.
-Tudjátok én is vándor vagyok. Bejártam már a világot. Sokmindent láttam, de ilyen harcias lányt, mint te, még nem igazán. Már egy jó ideje lakok itt, szóval ha munkát kéne ajánlanom, neked szerintem jól állna a lovagi élet. Jókor jöttetek, ugyanis most.....hát....eléggé megfogyatkozott a sereg.-mondandója végére lefagyott a mosoly az arcáról.
-Miért? Történt valami?- kérdezem kicsi aggodalommal a hangomban.
A férfi egy kicsit tétovázott, majd felpattant.
-Na viszont nekem most mennem kell.- kap fel egy táskát, majd az ajtó fele futott, és hátra fordulva kiabált vissza.-Ha megfogadjátok a tanácsomat, akkor a palota udvarán jelentkezzetek. Ja és mégvalami.- áll meg az ajtóban.-Ne menjetek utcára éjfél után, ha nem akartok bajt!
Ezzel be is csapta maga mögött az ajtót, de pár másodperc múlva megint nyitódott és már csak a fejét dukta be rajta.
-Egyébként a nevem Favaro.
