A szív dallama +BEFEJEZETT+

24. Mindenre fény derül

Ma van az utolsó adás, vagyis a DÖNTŐ. Úgy voltam vele, hogy elmondom apának az igazat, habár a mai napon mindenkiről kiderült az igazság. Este felé Beni elvitt minket Rolival. Egymás ellen kell énekelnünk. Beni kitett minket, és elhajtott.
- Egy kalappal - mosolyogtam rá.
- Neked is - adott egy csókot, majd elmentünk az ének tanárainkhoz.

Remegő kezekkel ültem a backstage-ben. Roli próbált nyugtatni.
- Roli gyere - szólt az egyik stáb tag. Roli felállt, és kiment. A hangja tiszta volt, és illet a számhoz amit énekelt (James Arthur- Impossible). A zsűri csak annyit mondott, hogy jöjjön vissza a backstage-be. Utána én jöttem. Még gyorsan küldtem egy sms-t apának.
Debi: Kapcsold be a tv-t! És csak nézd!
Ennyit írtam, mert utána kimentem. Lehunytam a szemeimet, és énekelni kezdtem.
- Oh
Időnként úgy éreztem, elvesztettem önmagam
Mert az emberek megpróbálnak valaki mássá tenni
Meg kellett tanulnom bízni a szívemben
Szóval a dolgok megváltozhatnak

Eljöttem egy ponthoz
Ahol ki tudom mondani, amit gondolok
És nem érezni
Egy dobozban élek
Hogy megőrizzem a lányt, elrejtőztem
Oh
Végül megtaláltam az erőmet, szóval tudom
Hátrahagyni ezt az egészet

Ez az én időm, ragyogni
Ez az én helyem találni
Mindent, ami bennem van
Sosem tudtam

Ez az én időm megmutatni
Amit mindig tudnom kellett volna
Hogy semmi nem lehetetlen
És az álmok valóra válnak

Mindenkinek van ereje belül
Ehhez idő kell megvalósítani
Az te és csak te
Lehetsz az egyetlen, aki dönt

Tudom, fogom, tudom, hogy mindent, amit akarok
Meg tudok csinálni
Hiszek önmagamban
És minden kívánságom valóra fog válni

Oh
Egy kis időbe telik, amíg eljutok ilyen messzire
De most itt vagyok

Ez az én időm, ragyogni
Ez az én helyem találni
Mindent, ami bennem van
Sosem tudtam

Ez az én időm megmutatni
Amit mindig tudnom kellett volna
Hogy semmi nem lehetetlen
És az álmok valóra válnak

Legyőzve ezeket a dolgokat
Itt végül megtaláltam a szárnyaimat
Most tudom kész vagyok repülni

Ez az én időm, ragyogni
Ez az én helyem találni
Mindent, ami bennem van
Sosem tudtam

Ez az én időm megmutatni
Amit mindig tudnom kellett volna
Hogy semmi nem lehetetlen
És az álmok valóra válnak - fejeztem be anya egyik sikeres dalát. Levegőt kapkodva vártam az ítéletet.
- Menj vissza a backstage-be, és szólunk ha döntöttünk - nézett rám Gigi. Bólintottam, és visszamentem. Roli szorosan megölelt. Tíz perc múlva mindketten a színpadon álltunk.
- Mindketten nagyon tehetségesek vagytok, de sajnos csak az egyikőtök nyerheti meg a Gigastar!-t - kezdte Ákos.
- És a nyertes nem más, mint... Varga Roli! - mondták ki Roli nevét. Boldogan megöleltem.
- Gratulálok! - adtam egy csókot neki.
- Köszönöm - ölelt meg szorosan.

Kicsit félve léptem be a lakásba.
- Nem.megmondtam, hogy nem akarom, hogy énekelj?! - jött apa a nappaliba.
- De tudod jól, hogy az életem a zene! Akár csak...
- Nekem is - jött be Kinga is.
- Kinga most ne szólj bele, kérlek! - nézett a nőre apa. Kinga szomorú mosollyal az arcán megrázta a fejét.
- Sajnálom Félix, de tudnod kell valamit, ahogy neked is - nézett rám.
- Mégis mit? -  kérdezte apa.
- Nem az vagyok akinek te hiszel engem.
- Mi?
- Nem Kinga vagyok, hanem a feleséged és az anyukád - nézett felváltva apára majd rám.
- Tami?!
- Igen - kezdett könnyezni.
- Hogy tehetted ezt velem?!
- Olivér megfenyegetett, hogyha nem tűnök el az életetekből akkor elveszi tőlünk Debit. Te mégis mit tettél volna a helyemben, Félix?! Ölbetett kézzel vártad volna, hogy mikor viszik el a gyereked?! - könnyezett anya. Sírva öleltem meg anyát.
- Tudod milyen rossz volt nélküled felnőni?? - néztem rá.
- Elhiszem, de mostmár itt vagyok. Már ha apád engedi - nézett apura. Elengedtem anyát, és arrébb álltam apa reakcióját várva. Két nagy lépéssel csökkentette a köztük lévő távolságot, és megcsókolta anyát. Boldogan néztem őket. Hihetetlen, hogy akiről azt hittem, hogy soha többé nem fogom látni, két hónapja az életem része lett a tudtom nélkül. 15 év kellett hozzá, de végül ismét együtt vagyunk. Apa, anya és én. Hárman egy családként.