Elizabeth Magnus a világ egyik legkülönlegesebb embere. Ugyanis ő Helen Magnus, a Menedék hálózat vezetőjének lánya. Liz úgy ismeri a világ összes Menedékét, mint a tenyerét. Abnormálisok befogásával és védelmével foglalkozik. Londonban tanult Jame...
- Szóval mit is keresel itt? - kérdeztem ezúttal kedvesebben
- Londonból idáig követtem egy abnormálist, aki nálunk is nagy bajt okozott. Megölt egy nőt az utcán. Sikerült befognunk, de elszabadult a Menedékben.
- Te jó ég! Mindenki jól van? - kezdtem el egyből aggodalmaskodni, hiszen a londoni Menedék minden tagja közel áll hozzám
- Igen, jól vannak - mondta Declan - Megnyugodhatsz.
- Jó - fújtam ki a levegőt - Milyen lényről is beszélünk?
- Szerintem inkább nézd meg! - fordította felém a számítógép monitorját anya Egy hatalmas szörnyet láttam emberihez hasonló fejjel, oroszlántesttel, denevérszárnyakkal és skorpiófarokkal. Az abnormálisok számára fenntartott részben volt. Felismertem. Több ember állta körbe és próbálták elkábítani. A lény forgott körbe körbe és ide-oda csapkodott hol a farkával, hol a mancsaival. Többeket el is talált. Szerencsére csak a mancsaival. Nehezen ugyan, de utat talált magának kilyukasztva a Menedék falát.
- Azt mondod, hogy ez a lény Londonból eljött idáig és ő gyilkolt tegnap éjjel? - kérdeztem kételkedve
- Igen - bólintott Declan
- Honnan tudod? - kérdeztem
- Annyira amatőrnek nézel, hogy nem gondoskodom a lakóim figyelemmel kíséréséről?
- Nyomkövető - esett le - Bocs, csak képtelen vagyok gondolkodni koffein nélkül.
- Semmi gond - mondta - Ismerlek már. Reggel beszámíthatatlan vagy - vigyorgott
- Úgy érted, hogy őrült? - tettem csípőre a kezem
- Helen Magnus lánya vagy - vont vállat
- Pimasz fráter - vetette oda anya is csípőre tett kézzel, de nem felháborodottan Ismerte Declant és tudta, hogy csak szórakozik.
- Igaz - sóhajtottam - Szóval mi is ez a lény?
- Nem tűnik ismerősnek? - kérdezte anya a monitorra mutatva - Tény, hogy ez már egy genetikailag továbbfejlődött változat, de szerintem sejted, hogy mi ez.
- De az csak egy legenda - ráztam a fejem
- Ahogy a sellők is? - tette hozzá anya
- Vagy a sárkányok? - szólt Declan is
- Esetleg a baziliszkusz? - folyt bele a beszélgetésbe Will is
- Oké oké - szóltam közbe - Értem. De ilyet még soha nem láttunk.
- Mindig van egy első alkalom - mosolygott anya
- Szóval téged mire emlékeztet? - kérdezte Will
- Mond ki nyugodtan - lépett közelebb Declan - És azt is, hogy fogtam egy olyan lényt, akiről te csak álmodsz - állt meg közvetlenül előttem
- Nem fogom növelni az egódat - mondtam - Így is már akkora, mint ez a ház. Egyébként meg! Lehet, hogy elkaptad, de el is vesztetted - vigyorogtam most én rá Ekkor az arcáról lefagyott a mosoly és hátralépett egyet. Viszont az én mosolyom most még szélesebb lett.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
