Elbasztam ✔️

"Mint mikor megismertelek"( egykisbetekintes)

-Két kávé lesz. Mondtam az eladónak.
Leültünk a szokásos kis asztalunkhoz, és vártunk , hogy ki töri meg a csendet.
-Sajnálom. Mondta ekkor hirtelen Sebastian. Nem tudtam felnézni rá , annyi gondolat kavargott a fejemben , hogy képtelen voltam ránézni.
-Kérlek mondj valamit. Mondta Seb. -Kérlek.
-Nem tudom, annyi minden történt ez alatt a 6 év alatt.
-Mint mikor megismertelek.. Nem értettem az egész mondatot csak ezt a kis részt belőle olyan halkan mondta Seb.
-Mit mondtál? Kérdeztem tőle.
- Olyan gyönyörű vagy mint mikor megismertelek.
Nem hittem a fülemnek , már nem bírtam tovább eleredtek a könnyeim. Hisz még mindig annyira hiányzott mint akkor.
-Figyelj tudom hogy elbasztam és annyira de annyira sajnálom elsem tudod képzelni hogy mennyire de nem tudlak elfelejteni, tudom hogy a megbocsájtás mindkettőnk számára nehéz de megkell ,hogy kérdezzem hogy kezdhetnénk e elölről?
Lehajtottam a fejem nem akartam , hogy lássa , hogy jelen pillanatban egyszerre sírok és mosolygok . Hála az istennek a hajam eltakarta az arcom.
Megmosolyogtatott a gondolat , hogy talán újra együtt lehetünk de egyben sírtam is mert nem tudtam volna elviselni ugyan azt a fájdalmat mint akkor. Mondanám , hogy ha össze is jövünk ugyan olyan lesz mint régen de ez hülyeség hisz semmi se lesz ugyan olyan. Viszont úgy látszik nem én voltam az egyetlen aki nem tudott felejteni.
-Szóval? Kérdezte. Hirtelen felkaptam a fejem ahogy kiszakított a gondolataimból.
-Mi a válaszod , lennél újra a barátnőm?
-Seb én....
Nananana ne siessünk ennyire előre ez nem így működik hogy akkor ti csak hirtelen megtudhatjatok hogy mi lesz a 22 éves Ashleynek a további életével xd nekem 6 évet kellett rá várnom hogy rájöjjek hogy most akkor mi az istent is fogok magammal kezdeni😂😂 inkább kezdjük a legelején hogy hogy is kezdődött ez az egész hogy most itt kötöttünk ki

(Ha tetszik komizz es majd jon a resz)