Talán végre

3.5K 251 13
                                    

Sosem fogom elmondani neki,hogy akaratlanul is,de elvette,összetörte, megtiporta majd felemelte,hogy újból darabokra zúzza a szívemet. Most már lényegtelen,azt mára már teljesen elmúlt.Azt hiszem minden rendben van: a szilánkokból új üveg palota épült, erősebb és megdönthetetlen.Elmosolyodom magamon-öltői hasonlataim vannnak néha-aztán rémülten kiálltok fel ahogy két kar megragad és felkap a földről.A táskám teljesen magamra hagy,s érzem ahogy a zsebeim tartalma megadja magát a gravitációnak és a homokba marad. Mi a fasz?! A szívem megáll rémületembe.
Mielőtt bármilyen értelmes gondolat is eszembe juthatna,az engem elkapó alakok eleresztenek. Annyira váratlanul ér a változás,hogy levegő helyett tengert lélegzem tüdőre.Meg torokra,meg úgy mindenre.
Csapkodva vergődőm magam a felszínre (ami amúgy nem is volt olyan messze mint ahogy elsőre hittem).
-Biztosíts,hogy túléled a derékig érő vizet-röhög képen a sárga hajú srác,Michael vállába kapaszkodva.
-Én megfojtalak Nick-prüszkölőm felé a vizet ,ahogy kirázom a nedves tincseimet az arcomból.
-Pedig azt hittem lehetünk barátok-vágja be a kamu szomorú fejet. Afroameriaki létére világosabban tűnik mint Michael, viszont egy magas a fiúval.Széles mosolya elfoglalja a fele arcát,a hófehérnek tűnő fogai világítanak a  bozontos barna szakállba.Természetellenesen vékony szemöldökét két piercinggel próbálta meg férfiasítani kevés sikerrel.Mert hát valljuk be gyerek arca van,amibe jó voltamból kap egy nagy adag vizet miközben megjátszott dühvel elindulok irányában.
-Menekülj Nick, menekülj!-indul el felém Michael ,hogy késleltesse a bekövetkező ,,bosszúmat".Megkísérelem bele fullasztani a kellemes  hőmérsékletű vízbe,de a harc közben kölcsönösen nyakalunk a tengerből. Végül fegyver szünetet kötve,kifulladva botorkálunk ki a szárazra.
-Elsőre nem is látszik ,hogy ilyen kis harcias vagy-liheg mellettem Michael-és meglepően erős.
-Örülök,hogy képes vagyok meglepetést okozni-raknám reflexből a zsebembe a kezem,de a gatyám tapadósra ázva elutasítja a közeledést-baszki!A mobilom!
Pördülök vissza hirtelen a tenger felé.Ne idegesíts fel.Nem!Nem lehet! Miért csak most jutott eszembe ,hogy a zsebembe volt?!
-Nyugodj meg törpe-karolja át a vállam vigyorogva Nick-ott van a homokba a táskád mellett.
Megkönnyebbülésembe bele mélyesztem a könyököm a srác oldalába,és bizony cseppet sem tudom sajnálni utána a szenvedését.
-Megérdemelted-jó barát lévén Michael csak kiröhögi.
-Miért?-nyöszörög a srác,túl játszva egy profi alakítását.
-Mert csak én hívhatom törpének-csapkodja hátba Michael.A mozdulatra tökéletesen kirajzolja a felsőtestét a második bőrként rásimuló nedves fekete póló.
-Te sem hívhatsz törpének!-akadok ki,azt hittem mellettem áll.
-Dehogy nem-vigyorodik rám gonoszan-Amúgy nyertünk Nickel.Ezért afteeeeeeer!
Éljen.Igen ez szarkasztikus éljen volt mielőtt össze vonnád a szemöldököd. Inni menni egy vad idegen bandával azért erre felé kényes téma(nem azt mondom ,hogy az én barátaim nem azok a figurák akiktől az ember óvná a gyerekét sötétedés után...).Mintha Michael észre venné az elbizonytalanodásom biztatóan rám mosolyog,és lassít a léptein,hogy mellém kerüljön.A hajába lévő hullámok megduplázódtak a nedvesség hatására, a tincseiről néhány csepp víz rajtam ér célba ahogy kicsit meglök a vállával. Valamilyen belső kényszer hatására vissza mosolygok rá,magamat szemlélve a majdnem, teljesen barna szempárba.
-Gratulálok a győzelemhez amúgy-igazából kicsit furának érzem a megkésett gratulációt,de lényegtelen.Váratlanul ér az hogy átnyúlva a hátam mögött a vállamra támaszkodik és rám vigyorog:
-Na és mi jár a győztesnek?-értetlenül állok a szemében lévő fura csillogás láttán. Most határozottan olyan érzésem van mintha flörtölne velem.Nem,nem Ezra a hallucinációidat tartsd meg máshova.Amúgy iszonyatosan fura érzés,hogy konkrétan egymásnak simul a vizes pólónk  ami eleve kényelmetlen lenne,de a lágy meleg szellő elviselhetővé teszi.Még sem teszek ellene semmit,biztos csak megint üldözési mánia?
-Miért?Jár egyáltalán valami a győzteseknek a dicsőségen kívül?-vonom fel játékosan a szemöldököm-Játszi könnyedséggel vertetek mindenkit.Esélyük sem volt.
-Azért a döntő szoros volt,megszenvedtünk az első helyért-ereszt el a fiú,és másodpercnyi kotorászás után már ott füstölög a cigi a szájja sarkába-Persze ha nézted volna akkor láttad volna a nagy csatát.
A hangjából hallani lehetett egy kicsi megbántottságot.Most kissé olyan érzésem van mintha egy kisgyerek volnék akit lebukott a cukorka elcsenése közben.
-Naaa.Bocsánat csak letiportak a női rajongók-úgy látszik nem győztem meg,hogy a dolog önhibámon kívül volt-illetve felbukkant Lucas is.
Na erre már felkapja a fejét,össze vont szemöldökkel néz rám:
-Mi volt?-az arca a játszott sértettségből meglepően komolyra vált. -Hát beszélgettünk.
-Mindent elmondtál neki?-szív bele mélyet a szálba.
-Nagyjából,van amit nem szükséges tudni-be érünk a parkoló autók köze,ahol elméletileg Nick és a   barátnője vár minket.
-Mintha valami megváltozott volna-torpan meg.
-Mármint?-én is követem a példáját.Fél percig csak némán fürkésszük egymás arcát,de nem tudok az övéről semmit sem leolvasni.
-Pontosítok: valahogy mintha kicsit megváltoztál volna-mosolyodik el végül.
-Hát ha te mondod.
....
Mint kiderül az Winington-öbölbe megyünk egy a többitől kissé távol eső elég  nyaralóba és összesen (csak) heten leszünk este.Nick és barátnője Emily aki első ránézésre kissé hippinek tűnt a narancssárga-piros fejpántban amivel összekötötte a barna raszta haját ami igy is ráomlott a lenge sárkányzöld egyberuhára amit visel.De mosolyogva fogad és egyből megölelt, ezért önkéntelenül is ,de elkönyveltem magamba ,hogy rendes lány.Neki a legjobb barátnője Sahra akinek kissé elüt a stílusa a másik lánytól. Sötét egyenes kleopátra haja kiemelte a hófejér bőrét és a szájára kent vakítóan vörös rúzst, a fekete ujjatlan és a hozzá passzoló bőr szoknya.Egyszerre kelt törékeny és vad benyomást. Ezen kívül vár még ránk a parkolóba  egy Tomnak nevezett vékony és alacsony szemüveges fiú piros-fekete kockas ingbe,aki kiderült, hogy Will osztálytársa.Lehet,hogy járt is már nálunk mert felismert és tudta a nevem,de nekem nem igazán rémlik.Apropó Will is a társaság tagját képezi, a maradék kettő  persze Michael és én vagyunk.
Legalább a negyed társaságot ismerem.

Na már még egy rész 😮 wow,nem titkolt szándékom,hogy lezárjam az ősziszünetben a story 😅 ami amúgy lassan a végéhez közeledik úgy,hogy semmi sem történt benne😑😅😅😅ha megtennéd,hogy öszintén válaszolsz egy kérdésre akkor feltennék egyet (de csak suttogva)😅🙈🙉🙊 
Te is annyira laposnak érzed ezt a történetet mint én?
#Love van ,hogy velem voltál✌

A csend szava [Befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora