A csend szava [Befejezett]

A te döntésed

Mielőtt azonban a maximálisan magas, rasztahajú néger srác beráncigálhatott volna a kapun váratlan dolog történik.A női sikoltást egy csörömpölő hang kíséri:
-Mi a..?-az előttem lévő fiú megtorpan.A szembe szomszéd ikerház egyik ajtaja feltépődik és e Elizabett néni egy szál hálóingbe, mezítláb "rohan,, felénk.Hangossan zokog és jajgat miközben egyik lábára sántítva közeledik,ősz vékony szálú hosszú haja úgy össze van gubancolódva mint akit megtéptek.Vékony törékeny orcája több helyen piroslik,keskeny orrából vércsík kígyózik mely be színezi a kiszáradt ajkait.A világos kék szempár egyik fele be van vérezve s az azt körülvevő ráncokon öklömnyi lilulás világít.A néni 69 éves ,de most nyolcvannak látszik.Híre ment a városba,hogy a fia Taylor ha iszik akkor elveszti a józan eszét és kezet emel rá,de mindig tagadta az állításokat.Egészen eddig..
-TE MOCSKOS KURVAAAA!-a szánalmas fia részeg üvöltésé átszeli a csendet,ahogy neki esve az ajtónak az utcára támolyog.
-Segítség!-sírva könyörög Elizabett néni.Nem tudni kinek címezte a szavait,de mi voltunk azok akik meghallották.A néni elé rohantunk aki szinte beleomlott Cameron karjai közé.Közelről még megviseltebbnek látszott a törékenynek tűnő öreg test,főleg ahogy itt az úttest közepén zokogva remeg egy fiatal 19 éves karjai között.
-Meg akar ölni,most tényleg meg fog ölni!
Ééés ezeknél a szavaknál elérkeztűnk ahhoz a ponthoz ahol nekem végérvényesen elszakadt a cérna az egész mindenség kapcsán.Igazából csak az van meg ahogy elindulok a részeg férfi felé....és mintha kikapcsolták volna az agyamat.Mintha a testem fölött elvesztettem volna minden irányítást magam fölött és csak a nyers vadállati ösztöneim hatottak volna az érzékeimre.
Mindig is szánalmas férgeknek tekintettem azokat a férfiakat aki kezet emelnek a nőkre,azoktól pedig egyenesen elkap a hányinger akik képesek a saját édesanyjukat bántani. Isten tudná csak,hogy hányszor könyörögtem egyetlen olyan pillanatért ami okot adhat arra,hogy megtapasztaltathassam Taylorral azt a haragot amit elfojtok magamba ahányszor csak szembe jött velem az utcán,és képen röhögött avval az idegesítően csótány vigyorával.
Teljesen elvesztettem az önkontrolomat.Az első ütés csontot ért és ketté is törte azt ...talán az orra volt.Nem tudom.Nem érdekel.Egyetlen dolgot ismétlek el neki újra és újra,hátha az ökleimmel a bőre alá tudnám paszírozni: Egy igazi férfi megvédi a nőket,nem pedig kezet emel rájuk!
Nem tudom mennyi idő kellett ahhoz,hogy magamhoz térjek.
Először a hangok jutnak el a tudatomig,a kiabálás.Aztán az ,hogy valaki akadályoz a mozgásban.Hátra feszíti a kezemet miközben olyan fojtó fogást alkalmaz amiből egyáltalán nem tudok kivergődni.Harmadik lépésben olyan szintre érkezem ahol hirtelen robban be a környezet a tudatomba,az elő csődülő szomszédok és utcabéliek, a földön heverő eszméletlen férfi.A harag,a düh még mindig savként égetik az ereimet és hihetetlen mennyiségű adrenalin löketet árasztanak a testembe,de úgy érzem nem tartanak meg a lábaim.Nem észlelem azt ,hogy Cameron óvatosan elereszt,csak a szétvert férfit látom magam előtt.Az arca feldagadt és több helyen vérzik,a kezein lévő foltok már nem is lilák hanem feketék.
Kapkodom a levegőt mégsem jutok lélegzethez.Hirtelen fordulok el majd két lépest arrébb megyek mielőtt hányni kezdenék,bár már csak epe jön.Lerogyom a hányás mellé.Ide való vagyok,nem érek többet.
-Héj!Minden rendben?-Cameron nemes egyszerűséggel leül mellém az aszfaltra,a fehér pólója szinte világít a bőrén.A szeme sötétebbnek tűnik mint a csillagtalan éj,mégis barátságos.
-Most vertem szarrá egy férfit-a hajamba markolok,fájnak az ökleim-és nincs lelkiismeret furdalásom.
-Csak azt tetted amit már rég meg kellett volna tenni-Grace,Cameron anyukája óvatosan megsímogtja a hátam.
-Hívta valaki a rendőrséget már?-anya ki fog nyírni ezért az egészért.Szürreális ,hogy épp ez a  gondola jutott elsőként az eszembe.
-Csak a mentőket-rázza meg a fejét-azt is a néninek.Hidd el ez a gyáva férget senki sem sajnálja.Gyertek be!Csinálok nektek teát.
-Köszönöm -suttogom hálásan,Cameron anyja agyon rendes nő mintha egy angyal lenne.
-Neked most nem tea kell ide-rázza meg a fejét a fiú.
-Van valami cuccod?-esküszöm nem vagyok függő,de most nagyon kéne valami.
-Van.Bent a garázsba.Felkaparjalak?
Nemet rázok a fejemmel,megy ez magamól is.Remélhetőleg.
...
A Garázs hatalmas,amúgy nem garázs hanem fészer amit  a Fang nevű bandánk klubhelye és próba terme.Két és fél méter magas fehér falakon az évek során felgyűlt a graffiti művészet és a poszterek sokasága.Úgy képzeld el mintha a helyiség két nagy részre lenne osztva egy láthatatlan fallal.Ahogy belépünk jön az első gangelős fele,egy hűtővel amibe minden féle ital van.Babzsákokkal és fotelekkel közberakott asztal amit még én és Cameron barkácsoltunk 3 éve raklapokból és egy üveglapból.Oldalt van fogas és polcok is.A helyiség túlsó végébe van a gyakorló tér, és az ahhoz szükséges hangszerek és felszerelések.Elméletben ez a Nells családé,de Cameron apja nekünk ,,adta" használatra avval az egy feltétellel ha befut a csapat akkor ingyen jegyeket kér majd.Tehát a banda hat tagjának van ide kulcsa,és nekem.Most felteheted a kérdést,hogy miért mondtam magam külön.Mert bár a baráti társaság tagja vagyok már nem vagyok bent a zenekarba,csak mint háttér ember max.
-Méghogy a fű kábítószer-csóválja meg a másik babzsákba terpeszkedő srác a fejét-őrület.Ha gyógyszernek hívjuk is ugyan az a hatása.
-Nálunk is legalizálhatnák.
A testem könnyű,mintha minden problémám csak egy kitalált gondolat fikció lenne és nem húznának le.A fájdalom kiszökik a kezeimből,sőt a gondolataim közül is.Már nem egy egész ember vagyok,hanem egy foszlány...a boldogabbik darab önmagamból.S bár nem érzem az émelyítően édeskés szagtól ,hogy milyen ízesítésű tea is van az asztalon a fél karomat tudnám rá tenni,hogy meggyes. Cameron nem erőlteti a beszélgetést,sőt egyáltalán szóba sem hozza a kinti esetet.Hagyja had emésztgessem magamba.Két éve ismerem és talán ezt a tulajdonságát kedvelem benne a legjobban.Azt,hogy képes hallgatni.
-Hallod tes,csőrögsz.Vedd már fel mert idegesít!-ez az érték szó szerint hozzám vágta a mobilom.Rá sem pillantok a névre úgy emelem a fülemhez a kagylót:
-Hello?
-Istenem Ezra!Baszki!Egész nap vártam,hogy felhívj vagy írj vagy faszom tudja-wow.Lucas az.Idegesnek tűnik.
-Szia Lucas...
-Hova tűntél tegnap?
-Elmentem berúgni és jól sikerült-túl jól.
-Tudtad,hogy Nathasa terhes,előbb mint én.Tudtad,hogy szükségem lesz rád és úgy is képes voltál lelépni...
-Gratulálok Lucas.
-Nem ez...ahj nem azért téptem itt a számat,hogy gratulálj!
-Pedig más nem nagyon tudtam volna mondani tegnap se,mint ezt.Azt,hogy gratulálok a gyerekhez,gratulálok az eljegyzéshez-légy boldog.
-De...Ezra én nem tudom mit csináljak.Ez az egész olyan hirtelen jött.Persze,hogy örülök neki ,de őszintén megmondom be vagyok fosva attól ,hogy mi lesz.Mert nagyon fiatalok vagyunk mind ketten Nathasával,nem arról kéne szólni a fiatalságunk ,hogy gyereket nevelünk.Nem jössz át beszélgetni?
-Nem.Kibaszott másnapos vagyok és-nem akarom végig hallgatni ,ahogy sírsz a vállamon ,hogy milyen szar az életed mert terhes a csajod miközben beléd vagyok esve- Cameronéknál vagyok.
-Oda el tudtál menni,de amikor nekem kellenél akkor már szarul vagy-mintha megsértődött volna a hangja alapján.
-Ezt most úgy mondtad mintha mindem az én hibám lenne!Mintha nem a saját tetteid súlya nyomná a válladat-baszki Ezra nem!Nem akarsz veszekedést szítani,ő a legjobb barátod és be vagy tépve!Chillel már le!
-Hallod nem tudom mi a fasz a bajod ,de vedd vissza magad-oké az előbbi két öngyőzködési érvelés leszarva.
-Hogy nekem mi a bajom?!Az baszki,hogy itt rinyálsz mint egy kislány ahelyett ,hogy férfiként vállalnád a tetteid és a szavaid következményeit.Fiatalok vagytok,de egy gyerek mégis csak egy gyerek,az pedig,hogy egy és fél év után megkérted a kezét,ha kényszerből is ,de a saját döntésed volt!

Helloka😳ha nem rendszertelenűl töltögetném fel a részeket akkor most ,hozzám vághatnád azt,hogy késtem...sorryka érte😅
Igazából gyengének érzem ezt a rész,valahogy az én szemembe nem igazán áll meg a lábán😅de ezért remélem neked tetszik😅köszi,hogy elolvastad #love van érte