Egyperces pillanatok

A Könyvhét margójára

Mennyi író, mennyi eszme, mennyi könyvbe vetett sor. A kiadványok sorakoznak egymás hegyén-hátán, halmokban, piramisokba stócolva.

A tömeg hömpölyög, mintha áramlatok találkoznának, néha összegabalyodva, máskor kisimulva követik egymást az emberek.

A kiadókat meg sem lehet számolni, ontják a milliónyi irodalmat, ponyvát - a stílusok békésen megférnek, kavarodnak a pultokon.

Némely pavilon előtt hosszú sor kígyózik, a sor elején egy-egy író tűri kedvesen a rajongók türelmes áradatát. A lelkes olvasók a déli nappal dacolva várakoznak kitartóan, akár órákon át, mindössze pár kézzel írott sorért, ami az egyik legkedvesebb kincsükké lesz.

Pár nap mindössze, amikor egy helyen találkozik a kultúra mindkét oldala, ami újabb évre feltölti a lelkeket. Csiszoljuk ragyogóbbra, fényesebbre a műveltség saját ékkövét!